Az agrárium egyik fő problémája a zökkenős generációváltás, a gazdálkodók nem igazán ideális korösszetételi aránya. Ezt a KSH legutóbbi, 2016-ban végzett mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírásának eredményei is igazolták. 2016-ban a gazdálkodóknak 31 százaléka volt 65 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya 5,3 százalék. Míg Közép- és Kelet-Magyarországon leginkább a 35 év alattiak száma csökkent, addig a Dunántúlon a 45–54 éves korosztályé. A gazdálkodók korösszetételében nem voltak jelentős regionális különbségek.
Még 2012-ben volt egy másik, szintén fiatal gazdákat megcélzó kutatás, ami a már akkor is akut probléma gyökereit igyekezett feltárni: arra vártak választ a megkérdezettektől, hogy vajon mi nehezíti a mezőgazdasággal való foglalkozást. A legfőbb gondok közé a következőket sorolták: a földhöz és a hitelhez jutás nehézsége, a bonyolult bürokrácia, a jogszabályok gyakori változása, a támogatások elnyerésének valószínűsége, az időjárási szélsőségek, a terményár-ingadozás, a szakképzési rendszer hiányosságai.
Egy harmadik felmérés pedig azt mutatta, hogy a fiatal generációhoz tartozók közül többen nem igazán vállalkozó szelleműek, a rizikós gazdálkodás helyett inkább választják a kényelmes irodai tevékenységet.
Mindez együtt indokolta is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) együttműködését, ami a 2017-es kamarai választás után formalizálódott az fiatal gazda és innovációs országos osztály létrejöttével.
– A két szervezet legfontosabb együttműködése a nemzedékváltást támogató programcsomag kapcsán jelenik meg, hiszen a téma hangsúlyos szerepet kap mindkét szervezet esetében – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke a két szervezet közös, január közepi sajtótájékoztatóján. – A problémákat a kormányzat, illetve a kamara is felismerte, így több intézkedés és javaslat is született a helyzet megváltoztatására.
Győrffy Balázs ezek közé sorolta a fiatal gazdálkodók induló támogatását, a többlet-támogatásokat a VP-s beruházási jogcímeknél, a területalapú kiegészítő támogatást, a „Földet a gazdáknak” programot, aminek keretében a földtulajdont szerzett 30 ezer magyar földműves 40 százaléka 40 év alatti fiatal gazda volt, valamint az időjárási szélsőségek egy részét csökkentő, a NAK által megvalósított jégkármérséklő-rendszert is. Hozzátette, talán ezeknek is köszönhető, hogy a korábbi szkepticizmus némi optimizmusba fordult, mert egy nemrég készített felmérés alapján a fiatal gazdák 93 százaléka tervezi a gazdasága bővítését.
A NAK elnöke további, a gazdálkodóvá válást elősegítő tervek közé sorolta a kamara fejlesztési programcsomagjában is megfogalmazott, a mezőgazdasági földekre, üzemekre vonatkozó speciális öröklési jog kialakítását, illetve a családi mezőgazdasági vállalkozási forma bevezetését.
Mint Weisz Miklós, az AGRYA elnöke hozzátette, a közös együttműködés egy másik iránya a 2018 őszén elindított Fiatal Gazda Klub-sorozat, amelynek 15 eseményén közel 500 fő – 40 év alatti gazda – vett részt. Megjegyezte, ezeken több olyan észrevétel is felmerült a fiatal gazdák részéről, amelyet a NAK a programcsomagjában szereplő ügyek „finomhangolása” során fel tud használni.
Ez a sorozat pedig idén is folytatódik január-február folyamán, és a következő témákat tekintik át az előadók: hatékony növényvédelem és a vetőmag-kiválasztás; gázolaj-támogatás igénylése; támogatások elszámolása, adózása; a kutak bejelentése; az öntözés (gyakorlati tippek az engedélyezéshez); a digitális adatok gazdálkodásban való alkalmazása; az egyszerűsített foglalkoztatás változásai; valamint a fiatalgazda-pályázat nyerteseinek szóló tájékoztató.
– Elindult ezeken a helyszíneken egy olyan folyamat, aminek köszönhetően tényleges szakmai kapcsolatok alakultak ki egyrészt a résztvevő fiatal gazdák között, másrészt pedig a jogalkotók, helyi hatóságok munkatársai között is – jegyezte meg Weisz Miklós.