A szakma, a vidék együtt van

A szoros szövetség eredményre vezet – derült ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) tisztújító közgyűlésén. Nagy István, agrárminiszter ezért az európai uniós forrásokért és a termőföld védelmében is együttműködést kért a küldöttektől.

Újabb négy évig Jakab István állhat a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) élén, a szeptember 7-én tartott közgyűlés ismét bizalmat szavazott a régi-új vezetőnek. Az érdekképviselet szervezetén belül néhány poszton történt csak változás, így egyes megyékből új tagok kerültek az elnökségbe, valamint a Magosz főtitkári székében Obreczán Ferencet – aki ezt követően a szervezet tanácsadójaként dolgozik tovább – Jakab Tamás váltja. Kis Miklós Zsolt lemondott az ifjúgazda tagozat elnökségéről, helyére Papp Zsoltot választották a küldöttek.

Nagy István, agrárminiszter a tisztújító küldöttgyűlésen elmondta: a Magosz egy olyan szervezet, amely az elmúlt évtizedekben remek példát mutatott arra, hogy hogyan lehet összefogni a gazdákat, egységként fellépni a problémák ellen, közös álláspontot kialakítani. A tárcavezető szerint az összefogás ereje az elmúlt hetekben is bizonyítást nyert, amikor az ipari alma felvásárlási ára ellen emeltek szót a termelők. Az együttműködés szerepe egyre inkább felértékelődik. – Az európai uniós forrásokért együtt kell küzdenie a kormányzatnak és a gazdáknak, nem hagyhatjuk, hogy egyetlen eurócentet is más célra fordítson az Európai Unió – szögezte le. Az így kiharcolt összegtől függ ugyanis a magyar agrárium 21. századi átalakítása, a jövedelemtermelő képesség alakulása. Az összefogásra ugyanakkor a földkérdések kapcsán is szükség lesz a jövőben. – Szorosan össze kell fognunk, hogy a magyar földet továbbra is magyar kézben tudjuk tartani – hívta fel a figyelmet.

Jakab István, a Magosz újraválasztott elnöke, az Országgyűlés alelnöke jelezte: a gazdák összefogása a Kárpát-medencén belül mindenki számára érzékelhető, hiszen a közgyűlésen nem csak az anyaországi, hanem a határon kívüli magyar gazdák is képviseltették magukat. Értékelő beszédében jelezte: az elmúlt évtizedekben olyan szövetségi politikát alakítottak ki, amely minden más szervezetnél elismerte az értéket, nem egyeduralomra, hanem együttműködésre törekedett. Ennek köszönhetően a kamarai törvény megalkotásakor 11 szakmai szervezet csatlakozott a Magosz listájához, a tavalyi választásokon pedig az együttműködés már 19 tagúvá bővült. – A szakma, a vidék együtt van, partnerségben az agrártárcával és a kormánnyal – fogalmazott.

Kis Miklós Zsolt, ifjúgazda tagozat leköszönő elnöke, az agrárminisztérium államtitkára közölte: 2010-ben olyan sikeres szövetséget alakítottunk ki a kormányzó párttal, amelynek köszönhetően ma már a helyén kezelik az ifjú gazdák sorsát. Ugyanakkor megjegyezte, hogy továbbra is számos kérdés vár még megoldásra. – A rendelkezésre álló uniós támogatások mellett számos olyan adminisztratív intézkedésre van szükség – a képzés, a tudásátadás, a földszabályozás terén –, amelyekkel vonzóvá tehetjük az ágazatot a fiatalok számára – emelte ki. Az ifjú gazdálkodók versenyképességének növelése érdekében a küldöttgyűlésen a Magosz stratégiai megállapodást írt alá a Fidelitasz-val, a kormányzó párt ifjúsági szervezetével. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a Magosz alelnöke évértékelőjében megjegyezte: a köztestület és az érdekképviselet közös munkájának kézzel fogható eredményei vannak. Nagy sikernek nevezte, hogy az őstermelők és a családi gazdaságok részt vehettek a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjában, megváltoztak a termőföldvásárlásra vonatkozó illetékmentességi szabályok. A földet a gazdáknak programmal saját birtokhoz juthattak a termelők, míg a földforgalmi törvény életbe lépésével számos kiskaput sikerült bezárni az ügyeskedők előtt. – A termőfölddel kapcsolatos szabályok kapcsán további finomhangolásokra lesz szükség, ehhez azonban meg van a politikai akarat – fogalmazott. Elmondta: a két szervezet közös stratégiát alkotott, amelynek meghatározó eleme az öntözésfejlesztés, a versenyképes birtokszerkezet kialakítása, az önkéntes együttműködések ösztönzése, a modernizáció felgyorsítása és a jövedelembiztonság kialakítása. Emellett a program fontos részét képezik az adó- és jogszabályi módosítások is. A cél egy olyan versenyképes mezőgazdasági adórendszer kialakítása, amely nem az adóoptimalizálásra, hanem a minél nagyobb termelési érték előállítására ösztönzi a vidéket.