Magyarország kormányrendelettel szabályozta hat alaptermék (a cukor, a búzaliszt, a napraforgóolaj, a sertés- és baromfihús, valamint a tej bizonyos típusai) forgalmazását 2022 februárjában a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben.

2022 novemberében az ukrajnai háború miatt módosították a kormányrendeletet, és két további termék, nevezetesen a tojás és a burgonya is felkerült a listára. A kormányrendelet 2023. július 31-ig volt hatályban. E kormányrendelet szövege szerint azok a kereskedők, akik e termékeket egy meghatározott korábbi időpontban már forgalmazták, bírság terhe mellett kötelesek voltak azokat előre meghatározott mennyiségben – kezdetben a referencia-időszakban árusított átlagos napi mennyiség, később az ilyen referencia-időszakban a szóban forgó termékekből készleten lévő mennyiség függvényében – hatósági áron árusítani.

2023 májusában a magyar hatóság bírságot szabott ki a SPAR Magyarország kiskereskedővel szemben, megállapítva, hogy e kiskereskedő az egyik kereskedelmi egységében nem tartotta tiszteletben a kormányrendeletben említett öt termék készleten lévő napi mennyiségére vonatkozó követelményt. A SPAR eljárást indított a Szegedi Törvényszék (Magyarország) előtt e hatóság határozatának megsemmisítése iránt. E bíróság, mivel kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy a kormányrendelet összeegyeztethető-e a KPSZ-rendelettel, és különösen a mezőgazdasági termékek értékesítési árának a szabad verseny alapján történő szabad meghatározása elvével, az Európai Unió Bírósághoz fordult.

Először is a Bíróság megállapítja, hogy a kormányrendelet sérti a szabad versenyt, amely a KPSZ-rendelet egyik alapvető alkotóeleme. Azon kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket.

Ezt követően a Bíróság Magyarország arra alapított érvét vizsgálja, hogy e korlátozást az infláció elleni küzdelem és – a megfizethető árú alapvető élelmiszerekkel történő ellátás biztosítása révén – a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme indokolja. A Bíróság megállapítja, hogy még ha feltételezzük is, hogy a kormányrendelet alkalmas e célok megvalósítására, a benne foglalt intézkedések nem arányosak.

A kereskedők hatékony versenyfeltételek melletti szabad piacra jutásának sérelme, valamint a hatósági árak és az e kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok ugyanis meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.