A szelídgesztenye hazánkban is honos, azonban nagyon igényes, termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni: kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talaj. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak, jelentősebb méretű üzemi ültetvények nincsenek az országban. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.
Az árutermő szelídgesztenye-ültetvények területe – a SAPS-adatok alapján – mindössze 224 hektár, az ültetvények elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyékben helyezkednek el. A szelídgesztenye termesztése kockázatos, az utóbbi másfél évtizedben egy felerősödött gombás betegség, a kéregelhalás (Cryphonectria parasitica) járványszerűen tizedeli a fákat. Mellette néhány éve megjelent a szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmos kuriphylus), amely szintén komoly károkat képes okozni. Hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, bár a szelídgesztenye gubacsdarázs természetes ellenségének (a hazánkban nem honos Torymus sinensis fürkészdarázsfajnak) betelepítésével kapcsolatos vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak.
Az országos éves termésmennyiség jellemzően 200-500 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk. Az import évente 1000-2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból.
Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye
2020. október 21. – A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon terem belőle.
Nem termelik agyon magukat a hazai gázerőművek, de az ősszel nézhetnek – nagy változás közeleg, jobb lesz felkészülni rá A gázerőművek a magyar áramrendszer csodabogarai.
Nagyon rossz hírt kapott a Mercedes, ez a kecskeméti gyárat is megütheti: kitilthatják egész Amerikából az autóit – kínaiak kezében van a német járműgyártó egy része Új szintre léphet az amerikai-kínai technológiai konfliktus: Washington már nemcsak a kínai autógyártókat, hanem a velük szoros kapcsolatban álló külföldi vállalatokat is célba veszi.
Az energiaválság már a beruházások rovására megy, menekülnek külföldre a vállalkozások – örülnek a klímasemlegességnek, csak tönkre teszi őket A német vállalatok közel fele halasztja el a beruházásait a magas energiaárak miatt, míg egyötödük külföldre menekülne.
Felvázolta vízióját, Putyin ismét a háború egyik legnagyobb gazdasági nyerteséről beszélt: az „új Donbasznál" Magyarországgal is számol az orosz elnök Míg Ukrajna keleti és déli ipari központjai súlyos pusztítást szenvedtek, addig a nyugati régió az ország biztonsági hátországává, gazdasági mentőövévé és az Európai Unió felé vezető legfontosabb kapujává vált.
Furcsa vadászgépüzletet köthet Magyarország: uniós tagállam rimánkodik, hogy adja el neki a MiG-29-esek alkatrészeit − szakértőket küldenek a honvédséghez A magyar vadászgépeket már régen nyugdíjazták.
Kiszámolta a magyarországi nagybank, mit hozna a hármas metró meghosszabbítása: nem is gondolnák, mire képes 2 megálló – van egy kritikus pont is, ami nélkül nem sokat ér Összehangolt fejlesztési tervekre van szükség.