A szelídgesztenye hazánkban is honos, azonban nagyon igényes, termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni: kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talaj. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak, jelentősebb méretű üzemi ültetvények nincsenek az országban. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.
Az árutermő szelídgesztenye-ültetvények területe – a SAPS-adatok alapján – mindössze 224 hektár, az ültetvények elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyékben helyezkednek el. A szelídgesztenye termesztése kockázatos, az utóbbi másfél évtizedben egy felerősödött gombás betegség, a kéregelhalás (Cryphonectria parasitica) járványszerűen tizedeli a fákat. Mellette néhány éve megjelent a szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmos kuriphylus), amely szintén komoly károkat képes okozni. Hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, bár a szelídgesztenye gubacsdarázs természetes ellenségének (a hazánkban nem honos Torymus sinensis fürkészdarázsfajnak) betelepítésével kapcsolatos vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak.
Az országos éves termésmennyiség jellemzően 200-500 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk. Az import évente 1000-2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból.
Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye
Zelenszki ragált a moszkvai pusztításra: Köszönöm, hogy ennyire pontosan céloznak! Zelenszkij elismerte, hogy ukrán dróncsapást mért Moszkvára.
Átadták Lázár János ajándékát, kész a gigantikus akkugyár, nem szeretik az erős forintot – ezek voltak a hét legolvasottabb cikkei A kormányzati átadás-átvétel, a Mol szerbiai finomító-vásárlása, a legnagyobb magyarországi akkugyár és az orosz-ukrán háború vonatkozásában írt cikkeink is komoly érdeklődést váltottak ki a héten.
Kevés pragmatizmus, túl sok kritika – egyre nagyobb hátrányban az unió a nagyhatalmi versengésben Az energetikai dimenzió különösen fontos.
Végleg pontot tett Gulyás Gergely Havasi Bertalan menesztésére – „vállalom a felelősséget!" Egy helyettes államtitkárt sem sikerült jogszerűen felmentenie – reagált Gulyás Gergely egykori kancellária miniszter Magyar Péter újabb facebookos bejegyzésére, amiben a miniszterelnök újfent beleállt több egykori kormánytagba. A Havasi Bertalan menesztéséről szóló kormányhatározat azóta is hibásan szerepel a Magyar Közlönyben.
Az olaj már smafu, új üzletbe vágna Irán: brutális pénzekért engedné át az adatokat a Hormuzi-szoros alatt futó kábeleken – a Google, a Microsoft és a Meta is bajban van A térség alatt futó kábelek internetes, pénzügyi, felhőalapú és vállalati adatforgalmat továbbítanak Európa, Ázsia és a Perzsa-öböl között, vagyis a keleti és nyugati világ ütőerét jelentik.
Egy sor civil és szakmai szervezet kéri Magyar Péteréket, hogy ne rombolják le a fideszes államtitkár munkáját – "Ez komoly veszteséget jelentene!" Civil szervezetek, szakmai közösségek arra kérik a Magyar-kormányt, hogy tartsa egyben a Révész Máriusz által is létrehozott Aktív Magyarország-portfóliót.