Bezuhant idén a bodza felvásárlási ára

Fotó: Győrffy István / Zalai Hírlap
A súlyos aszály, és a gyengébb termés ellenére a tavalyi 600-800 forintos ár helyett idén csupán 150-200 forintot kínálnak a felvásárlók a bodza kilogrammjáért.

A szeptember végével záruló idei szezonban látványosan megszakadt a bodzaár emelkedésének többéves trendje: tavaly a 2018-as árnak már nyolc-tízszeresét is kifizették a felvásárlók a termelőknek, illetve a vadon is termő gyümölcsöt leszüretelőknek. A szakma még a nyár első felében is a tavalyi árszint ismétlődését várta az idei szezonban. Amennyiben azonban a jelenlegi szinten ragad a felvásárlási ár, sok ültetvényen meg sem kezdik a szeptember második felében szokásos második szedést – írja a témában kiadott közleményében az Agroinform.

„Az árak jelenlegi alakulásában jelentős szerepe van annak, hogy idén Ukrajnában – részben gazdasági kényszerűségből is – sokkal több bodzát szedtek, mint a korábbi években, ami jelentősen megnövelte a régiónkban a kínálatot. Ám a hektikus piaci folyamatoknak hosszabb. távú, mélyebben fekvő okai is vannak” – hangsúlyozza Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (BOTÉSZ) kereskedelmi vezetője. Szerinte ugyanis

a gyümölcsök közül talán a bodzánál a legkevésbé szabályozott a termelő-felvásárló kapcsolat,

kevesen kötnek előszerződéseket, ami nagyon kiszámíthatatlanná teszi a piaci mozgásokat.

Nem segít a termelők helyzetén az sem, hogy míg a Covid-járvány kitörése után nyugaton jelentősen nőtt az igény a kiváló immunerősítő hatással rendelkező bodza gyógyászati felhasználására is, mostanra ez a hullám ismét veszített erejéből. A gyártók a jelenlegi gazdasági válság miatt amúgy is a kereslet további csökkenésére számítanak, emiatt visszafogják a készletezést.

A gyümölcsöt egyébként elsősorban továbbra is az élelmiszeripar használja fel: ételszínezékként különféle italok és ételek festésére alkalmazzák. A tavalyi magas árak miatt azonban a gyártók egy része alternatív színező anyagok (például fekete répa, fekete berkenye) felé fordult, a bodzasűrítmény ilyenkor akár véglegesen is kikerülhet a receptúrából. Aki pedig nem tudta kiváltani a bodzát, az is igyekezett a tavalyinál olcsóbb beszerzési forrásokat találni, erre a célra pedig az ukrán és a hazai vadbodza bőven a rendelkezésükre állt idén.

A felvásárlási árak bezuhanása érzékeny időszakban éri a bodzatermelőket, akiknek a megtérülési mutatóit amúgy is jelentősen rontotta a kapcsolódó költségek, az energiára és szállításra fordított kiadások, valamint a munkaerő árának megugrása. „A bodzapiac bizonytalansága, a hektikus ármozgások miatti magas kockázat, valamint az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatása a vízigényes bodzaültetvényekre várhatóan csökkenteni fogja a bodzatermő területek nagyságát Magyarországon. Ez a folyamat az évtized közepére akár fel is gyorsulhat az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások jelenlegi szakaszának kifutását követően” – figyelmeztet Csizmadia György.

Magyarországon a hivatalos adatok szerint évek óta mintegy 15-16 ezer tonna bodzát szüretelnek, a mintegy 5500 hektárnyi nyilvántartott termőterületen kívül számottevő a vadon termő bodza részaránya a teljes felvásárlási mennyiségben.