Tudjuk jól, a termőföld speciális „jószág”, véges számban áll rendelkezésre. Éppen ezért szigorú szabályok vonatkoznak a megszerzésére, és például egy szántó esetében csak haszonbérlet, rekreációs földhasználat vagy szívességi földhasználat jogcímén kerülhet sor a használat átengedésére. Ez utóbbi viszont kifejezetten a családon belül nyújt lehetőséget a földhasználat rendezésére és az optimális birtokszerkezet kialakítására. Erről szól a mostani írásom, amelyben a szívességi földhasználat szabályait, bírósági gyakorlatát vizsgálom meg.

Kik és hogyan köthetnek megállapodást szívességi földhasználatra?

Szívességi földhasználati szerződést csak közeli hozzátartozók köthetnek egymással. Érdemes tisztázni, hogy kit értünk ez alatt. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs (de az élettárs már nem), a testvér, az egyesági rokon (például az apa-fia, nagyapa-unoka) és fontos azt is tudni, hogy az örökbefogadással is közeli hozzátartozói kapcsolat keletkezik.

A rokoni fokon túl a szívességi földhasználónak földművesnek is kell lennie, ezt a jogszabály kötelezően írja elő számára. Összehasonlítva a haszonbérlettel, egy fontos dologban tér el tőle: a szívességi földhasználat minden esetben ingyenes, tehát sem pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatást nem lehet kikötni a szerződésben.

Miben hasonlít egy haszonbérletre?

Amikor megkötünk egy ilyen szívességi szerződést, akkor ugyanazokat a vállalásokat kell megtennünk, mint egy haszonbérlet esetében. Ezt a szerződést is írásba kell foglalni, tehát még a családtagok esetén sem elegendő a szóbeli megállapodás, hiszen azzal nem keletkezik jogszerű földhasználat. A földhasználónak továbbá vállalnia kell azt is, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. Egy másik korlát az 1200, 1800 hektáros birtokmaximum, amit a szívességi földhasználattal sem léphetünk túl. Természetesen szívességi földhasználóként is igénybe vehetjük a területalapú támogatásokat, amihez főszabály szerint az kell, hogy a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a használatunk.

Milyen könnyítések vannak egy haszonbérlethez képest?

Mivel itt egy családon belüli jogügyletről van szó, ezért a szerződést nem kell kifüggeszteni és az előhaszonbérleti jogosultak sem jelentkezhetnek rá. Szívességi földhasználatot akár határozatlan időtartamra is köthetünk (tehát 20 éven túl is van lehetőség a használatra), de azzal számolni kell, hogy a közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésekor (ideértve a tulajdonos elhalálozását is), a földhasználat 30 nap múlva megszűnik.

Hogyan lehet felmondani egy szívességi szerződést?

A szerződést felmondani – a haszonbérlethez hasonlóan – csak meghatározott esetekben lehet. Ilyen például, ha a földhasználó nem tesz eleget a művelési kötelezettségének vagy ha a földhasználó megromlott egészségi állapota miatt nem tudná megművelni a területet [2013. évi CCXII. törvény 57-60. §]. Az ajándékozástól eltérően viszont nincs jelentősége annak, ha a felek között megromlana a viszony, hiszen ez önmagában még nem teszi lehetővé a szívességi földhasználat felmondását.

Amiért a szívességi földhasználatot sokan alkalmazzák

Egy adásvétel vagy egy haszonbérlet esetén kötelezően vállalnunk kell, hogy a föld használatát másnak nem engedjük át és azt magunk használjuk. Ez alól jelent kivételt, ha a közeli hozzátartozónknak engedjük át a földhasználatot, amivel nem ütközünk ezekbe a korábbi vállalásainkba. Legalább ennyire fontos, hogy ezzel az illetékmentességünket sem veszítjük el (hiszen tudjuk, hogy ha a birtokbelépéstől számított 5 éven belül átengedjük a használatot, akkor visszamenőlegesen, dupla illetéket kell megfizetni az adásvétel után). Egy 2017-es törvénymódosításnak köszönhetően ugyanis nem ütközünk a használat átengedésének tilalmába, ha közeli hozzátartozóknak adjuk át a használatot [Illetéktörvény 26. § (18) bekezdés].

A családi mezőgazdasági társasághoz (CSMT-hez) kapcsolódik egy másik lehetőség is, miszerint a haszonbérletünket a szívességi földhasználat jogcímén tovább engedhetjük egy olyan családi mezőgazdasági társaság részére, amelyben egyébként tagok vagyunk. Fontos, hogy ilyenkor az eredeti haszonbérleti szerződés – a tovább engedéstől függetlenül – egyébként nem szűnik meg, a bérleti díjat továbbra is fizetni kell a bérbeadó számára.

Amire figyelni kell a szívességi földhasználat lejártakor

Jól ismert, hogy egy haszonbérlet lejártakor a volt haszonbérlőt gyakorlatilag mindenkit megelőző előhaszonbérleti jog illeti meg. A jogszabály is a „volt haszonbérlő” fogalmát használja a rangsor megállapításakor, amiből viszont az is következik, hogy a szívességi földhasználót nem illeti meg ez a ranghely, még annak ellenére sem, hogy eddig ő használta a területet.

Más a helyzet az elővásárlási jognál, hiszen ott a ranghely nem a haszonbérlőre korlátozódik, hanem általánosságban a földhasználóra, így egy adásvétel esetén a szívességi földhasználót is megilleti a kiemelt elővásárlási jog.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára