Gyakori modell az a mezőgazdaságban, hogy a föld tulajdonosa a saját cégének adja bérbe a területét. Ez következik abból, hogy a termőföld tulajdonjogát főszabály szerint csak magánszemély szerezheti meg, ám a céges földhasználatnak mind adózási, mind pedig felelősségi jogi szempontból is komoly előnyei vannak. Elég csak arra gondolni, hogy míg egy őstermelő a teljes vagyonával felel a tartozásokért, addig a céges működés során főszabály szerint csak a társasági vagyon erejéig kötelező a helytállás. Ennek a konstrukciónak most a földforgalmi oldalát vizsgáljuk meg, magyarán: milyen feltételekkel adható bérbe a saját tulajdonú föld a saját cégünknek?

Mi számít saját tulajdonú cégnek földforgalmi szempontból?

A földforgalmi kedvezmények 25 százalékos társasági részesedéstől biztosítottak, magyarán legalább ekkora tulajdonosi részesedés szükséges a kifüggesztés nélküli bérbe adáshoz is. A legtöbb ilyen kedvezményhez azonban az is elegendő, ha nem saját magunk, hanem csak a közeli hozzátartozónk tulajdonos a cégben (arról pedig, hogy ki minősül közeli hozzátartozónak, itt írtunk). Van továbbá egy olyan speciális lehetőség is, mikor a 25 százaléknál alacsonyabb arány is elegendő: ez a családi mezőgazdasági társaság.

A 2014 után vásárolt földek használata is átengedhető

A Földforgalmi törvény 2014. május 1-jei hatályba lépését követően, aki termőföldet vásárol, annak azt is vállalnia kell, hogy a föld használatát másnak nem engedi át. Fontos tudni, hogy ez a tilalom nincs időkorláthoz kötve, sőt még a későbbi tulajdonosokat is köti (2022-től már az ajándékozási szerződésben is vállalni kell ezt a kötelezettséget). Ez egy szigorú szabály, de az a jogalkotói szándék húzódik meg mögötte, hogy aki földet vásárol, az gazdálkodás céljából szerezze meg azt. E szabály alól azonban kivételnek minősül az, ha a saját cégünknek adjuk bérbe a földünket, hiszen ekkor mentesülünk a használat átengedésének tilalma alól.

[Földforgalmi tv. 13. § (2) bek. ab) alpont]

Készpénzzel is fizethető a bérleti díj

A 2022. január 1-je után kötött haszonbérleti szerződéseknél a bérleti díjat már igazolt módon, tehát banki átutalással vagy belföldi postautalvány útján kell megfizetni, így már nincs lehetőség az összeg készpénzben történő átadására. Vannak azonban olyan életszerű helyzetek, melyek kivételt képeznek a fenti szabály alól: így továbbra sincs szükség utalásra vagy postai utalványozásra, ha saját cég javára történik a bérbeadás. A többi esetkör itt található.

Nincs kifüggesztés és nincs szükség hatósági jóváhagyásra sem

Nem érvényesülnek az előhaszonbérleti jogok (magyarán nincs kifüggesztés), ha a saját cégünknek adjuk bérbe a saját földünket. Ugyanígy nincs szükség a szerződés hatósági vizsgálatára sem, de itt történt egy fontos változás 2024-től: csak akkor él a jóváhagyás alóli menteség, ha már legalább 1 éve fennáll a társasági részesedés a cégben. Szintén idei szigorítás, hogy a 25 százalékos társasági részesedés vizsgálatakor a közvetetten fennálló részesedést is figyelembe kell venni, tehát azt, ha a természetes személy a cégben részesedéssel rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személyben) rendelkezik tulajdonrésszel.

[2013. évi CCXII. tv. 4. §]

Lesz-e következménye annak, ha 25 százalék alá csökken a társasági részesedés?

Ebben a témában változás várható 2024. július 1-től, hiszen egy benyújtás előtt álló törvénytervezet alapján ez már komolyabb szankciót is vonhat maga után. Jelenleg, ha a földtulajdonos társasági részesedése 25 százalék alá csökken, akkor a felmondási jog megnyílik, de ez nyilván nem jelent elegendő garanciát a visszaélések kiszűrésére. A gyakorlatban ugyanis gyakran pont így játszották ki több esetben a többi előhaszonbérletre jogosultakat, hogy a bérbeadás idejére névlegesen taggá emelték a föld tulajdonosát a cégben – így mentesülve a kifüggesztés alól. A bérbeadás után pedig szinte azonnal meg is szüntették a bérbeadó céges részesedését.

A törvénytervezet alapján viszont már nem csak a felmondási jog nyílik meg, hanem hatósági szankcióval is járhat a társasági részesedés 25 százalék alá csökkenése, ami végső soron 5 éves eltiltást is maga után vonhat mind az adásvételektől, mind a haszonbérletektől. A szankció jelenlegi eljárási szabályait lásd itt.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára