A NAK hétfői, MTI-nek küldött közleményében kiemeli: alapvető cél, hogy amikor van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők. A magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a vöröshagyma minősége a betakarítástól 5-6 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő legyen. Mint írták, alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a vörös- és a fokhagyma is frisspiaci termékké vált. Azok az európai termelők vannak versenyelőnyben, akik jobb minőséget és nagyobb hozamot állítanak elő és rendelkeznek tárolókapacitással. A hatékonyságnövelést összehangolt tevékenység, közös tárolás, kiszerelés, értékesítés segítheti – összegezte az agrárkamara martfűi évnyitó ülését követően.
Közölték: Magyarországon az éves vöröshagyma-fogyasztás fejenként 10-12 kilogramm, fokhagymából megközelítőleg fejenként egy kilogramm. Vöröshagymából átlagosan 65-70 ezer tonna a hazai termésmennyiség, fokhagymából 6-8 ezer tonna. A vöröshagymatípusok termőterülete az elmúlt években fokozatosan csökkent, a területalapú támogatások adatai szerint 2018. évben mintegy 1470 hektáron termesztettek vöröshagymát. Ezzel szemben a fokhagyma területe 1169 hektárra emelkedett.
Kitértek arra is, hogy a vöröshagyma termelői átlagára az elmúlt években erősen ingadozott: 2012-ben alacsony volt, ami nyomán 2013-ban csökkent a vetésterület, 2013-2014-2015-2016-ban a termelők szempontjából nagyjából elfogadható volt az ár, ami 2017-ben visszaesett. A termelők beszámolói szerint 2018 alacsony árakkal indult, majd az európai 30 százalékos terméskiesés miatt jelentősen emelkedett, és a magas ár jellemző volt később is. Tavaly az elmúlt kilenc év legmagasabb termelői átlagára alakult ki, amit a hozamkiesések miatt a termelők nem tudtak kihasználni – írták. Tavaly a betárolt magyar hagyma júniusra elfogyott, az áttelelő hagyma augusztus közepi megjelenését már várta a piac, az áru gyorsan és jó áron el is kelt.