A birtokpolitika egyik legkézelfoghatóbb eszköze az elővásárlási és az előhaszonbérleti sorrend meghatározása. Ebben a rangsorban áll kiemelt helyen a földműves tulajdonostárs, hiszen az osztatlan közös tulajdon megszüntetése vagy a tulajdonostársak számának csökkentése a hatékonyabb termelés feltételeit is megteremti, ez pedig a birtokpolitika egyik kiemelt célja. Az elv világos, de vizsgáljuk meg azt is, hogy pontosan kiket is előz meg a földműves tulajdonostárs és miként is gyakorolhatja ezt a jogosultságát.

A tulajdonostárs elővásárlási ranghelye

Az a földműves tulajdonostárs, aki már legalább három éve tulajdoni hányaddal rendelkezik az adott ingatlanban, az mindenkit megelőző ranghelyen áll a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetén (egyedül az állam elővásárlási joga írhatja felül az ő tulajdonszerzését). Lényeges körülmény, hogy több más elővásárlási jogcímmel szemben a tulajdonostársnak nem kell helyben lakónak lennie.

Hogyan gyakorolhatja az elővásárlási jogát a tulajdonostárs?

Ez a kérdés korábban elég sok munkát adott a polgári ügyszakos bíróságoknak, mégpedig azért, mert korábban a tulajdonostársakat külön, tértivevényes levélben is értesítenie kellett az eladónak, nem volt elegendő önmagában a szerződés kifüggesztése. Ha az eladó ezt nem teljesítette, úgy a figyelmen kívül hagyott tulajdonostárs hatálytalansági pert indíthatott vele szemben. Ez mostanra már megváltozott, hiszen egy 2020-as törvénymódosításnak köszönhetően a tulajdonostársakat már nem kell külön értesíteni, hiszen ők is a szerződés 60 napos hirdetményi kifüggesztése alapján értesülhetnek az adásvételi szerződésről.

Hogyan igazolhatja az elővásárlási jogát a tulajdonostárs?

A jogszabály általános jelleggel mondja ki, hogy az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is. Többek között ebben is változást hozott az idei év, hiszen január 1-től már nem kell csatolni az olyan okiratot, melyet egyébként közhiteles nyilvántartás is tanúsít. Mivel a tulajdonostársi minőséget a tulajdoni lap tanúsítja, ezért külön okirat benyújtására már nincs szükség a tulajdonostársi ranghely igazolásához. Nagyon fontos viszont, hogy a ranghelyre történő hivatkozás a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban továbbra sem mellőzhető!

Tulajdonostárs vs. tulajdonostárs

A mindenkit megelőző elővásárlási ranghely természetesen az ingatlan összes tulajdonostársát megilleti. Mi a helyzet akkor, ha több tulajdonostárs is tesz elfogadó nyilatkozatot, kié lesz ilyenkor a föld? Ezt a kérdést több esetben is vizsgálta a Kúria és arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy ilyenkor kizárólag a Földforgalmi törvény 18. § (4) bekezdése dönti el a föld sorsát, magyarán, hogy melyikük

a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,

b) fiatal földműves,

c) pályakezdő gazdálkodó.

Ez a felsorolás egyben sorrendiséget is takar.

Ha a vevő és a rájelentkező ezután is azonos ranghelyen állnak, úgy a földhivatal az adásvételi szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá a szerződést [Földforg. tv. 28/A. §]. Akkor pedig, ha az azonosság a rájelentkezők között áll fenn, úgy az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosulté lesz a föld [Földforg. tv. 22. § (2) bekezdés].

Milyen ranghely illeti meg, ha több földet egybefoglalt vételáron adnak el?

Ebben a kérdésben komoly változás történt az eddigiekhez képest. Adva van egy szabály, miszerint egybefoglalt vételár esetén az elővásárlási jogot úgy kell tekinteni, mintha a ranghelye az adásvétel minden egyes ingatlanára fennállna. Magyarán eddig, ha valaki tulajdonostárs volt egy ingatlanban, gyakorlatilag mindenkit megelőzött – még akkor is, ha a többi ingatlanban egyébként nem volt tulajdonostárs. Ez változott meg idén január 1-től, hiszen több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a földműves tulajdonostárs már csak akkor hivatkozhat erre a ranghelyre, ha valamennyi érintett ingatlanban tulajdonostársnak minősül [Földforg. tv. 19. § (5a) bekezdés].

Előhaszonbérleti jog: milyen ranghely illeti meg a tulajdonostársat?

Az előhaszonbérleti sorrend esetén már nincs ilyen kiemelt ranghelye a tulajdonostársnak: megelőzi őt a volt haszonbérlő illetve a speciális ranghelyen álló személy is, ahogyan az egy korábbi Agrokép-cikk bemutatta.

A tulajdonostársi előhaszonbérleti jog szabályai egyebekben megegyeznek az elővásárlási jog fenti szabályaival.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára