A termőföld-öröklés új szabályainak célja egyértelmű volt: megakadályozni a földek darabolódását és az osztatlan közös tulajdon kialakulását, hiszen több mint 1 millió hektár került osztatlan közös tulajdonba az elmúlt évtizedekben önmagában csak az öröklés miatt. A célok – azt gondolom – senki előtt nem ismeretlenek, azonban a részletes szabályokat (szerencsére) még viszonylag kevesen tapasztalták meg a gyakorlatban. Mivel azonban közel 4 millió földtulajdonos van hivatalosan Magyarországon, ezért fontos, hogy a termőföld-öröklés új szabályait és a döntési lehetőségeket közérthetően is bemutassuk számukra.
Ki örökölheti meg a termőföldet?
Ha az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, úgy a hagyaték átszállására a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. A törvényes öröklés nem tartozik a Földforgalmi törvény hatálya alá, így aki törvényes örökösnek minősül, akkor is megörökölheti a földet, ha nem minősül földművesnek. Ugyanez igaz a 300 hektáros tulajdoni maximumra is: törvényes öröklés esetén ez is túlléphető. Érdemes tudni, hogy a házastárs is törvényes örökösnek minősül, így őt egy gyermekrész illeti meg a hagyatékból (ez alól csak az örökhagyóval közösen lakott lakás a kivétel, melyre „csak” haszonélvezeti joga keletkezik). Azok a szabályok tehát nem változtak meg, hogy ki örökölheti meg a földet, de hogy milyen módon kerülhet erre sor, abban történtek alapvető módosítások.
Miért volt szükség a változtatásokra?
A magyar öröklési jog értelmében végrendelet hiányában az örökhagyó halálával a hagyaték minden egyes eleme az örökösök közös tulajdonává válik (eszmei hányadok alapján felosztva), az eddig 1/1-es földek pedig automatikusan osztatlan tulajdonba kerülnek. Ha hozzávesszük ehhez még azt is, hogy egy emberöltő elteltével a földek még tovább és tovább darabolódnak, úgy érthető, hogy ezek az elaprózódó tulajdoni illetőségek mind értékben, mind művelhetőségben jelentős csökkenést szenvednek el.
Az új szabályok
Az új szabályok 2023. január 1-én léptek hatályba, tehát az új rendelkezéseket az ezt követően történt haláleseteknél kell alkalmazni. Szintén fontos, hogy ezeket a szabályokat csak a termőföldek öröklése tekintetében kell alkalmazni.
Ezek szerint, ha egy földtulajdonos elhalálozik, akkor az örököseinek három lehetőség közül választhatnak a hagyatéki eljárás során, annak érdekében, hogy a földek tulajdonjoga ne darabolódjon:
- osztályos egyezséget köthetnek
- egyben értékesíthetik az ingatlant
- felajánlhatják az államnak.
Az osztályos egyezség lényege
Látható, hogy az osztályos egyezség az egyik olyan alternatíva, amelyet az örökösök választhatnak. Az osztályos egyezség lényege, hogy az örökösök a hagyatéki eljárás során abban állapodnak meg, hogy az egyik hagyatéki tárgyat az egyik örökös kapja, míg a másikat egy másik örökös szerzi meg 1/1-es tulajdonban. Dönthetnek úgy is, hogy az összes földet egy örökös kapja, a hagyaték más elemeiből pedig a többiek részesülnek (családi ház, nyaraló stb). A hagyatékot ez alapján osztja majd ki a közjegyző, öröklési illetéket pedig főszabály szerint nem kell érte fizetni. Az osztályos egyezség előnye emellett az is, hogy a megállapodás teljes mértékben az örökösökre van bízva, tehát az egyezségükben akár még a végrendelettől is eltérhetnek.
A fenti kedvezmények miatt én ezt tartom a legmegfelelőbb alternatívának arra az esetre, ha gazdálkodni szeretnének az örökösök.
Mi történik, ha nincs egyezség az örökösök között?
Fontos tudni, hogy a fenti opciók nem kötelezőek az örökösökre nézve, tehát ha nincs megegyezés közöttük, akkor a korábbi szabályok szerint, osztatlan közös tulajdonban öröklik meg a földet. Mondhatnánk akkor, hogy igazából semmi nem is módosult a korábbiakhoz képest, de az igazi változások ezen a ponton lépnek be: ha nincs megegyezés a felek között, akkor hiába öröklik meg a földet közös tulajdonban, legkésőbb 5 éven belül meg kell szüntetniük a közös tulajdont (értékesítéssel vagy kiméréssel vagy az államnak történő felajánlással).
Szankciója is lesz, ha ezt elmulasztják
Ha ezt nem teszik meg 5 éven belül, úgy a föld kényszerértékesítésére kerül sor, ráadásul ennek a szankciónak a ténye már kezdettől fogva felkerül a tulajdoni lapra. Öt éve van tehát az örökösöknek, hogy rendezzék a tulajdonjog kérdését, de ellentétben az osztályos egyezséggel (amire a hagyatéki eljárásban kerülhet sor és aminek nincs plusz költsége), ennek az utólagos lépésnek már komoly illeték-és adóvonzata lehet. Ez az az „ösztönzés”, ami arra kell sarkallja az örökösöket, hogy egyezzenek meg még a hagyatéki eljárásban, hiszen végső soron egyébként ugyanoda lyukadnak majd ki, csak sokkal drágábban.
[2020. évi LXXI. tv. 18/A-18/B. §]
Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.
