Juhász Anikó az eseményen az oktatás fontosságát hangsúlyozva rámutatott: ki kell választani azokat a talajélettannal, talajműveléssel, talajerő-utánpótlással kapcsolatos ismereteket, amelyek a jövőben nem hiányozhatnak sem az agrár-felsőoktatásból, sem a középfokú szakképzésből.
A kerekasztal-beszélgetésen az agráregyetemek, az agrárszakképző intézetek, szakmai szervezetek, kutatók és a hatóság képviselői vitatták meg a talajok jelentőségét, a talajélet, a talajvédelem, az oktatás és képzés, és a szemléletformálás témáját. A résztvevők a gyakorlati képzés fontosságát hangsúlyozták, és azt, hogy legyen lehetőség az új technológiák alkalmazásának gyakorlására a tanórák keretében is. Ehhez a tangazdaságok, gyakorlóhelyek és bemutatógazdaságok technológiai fejlesztése elengedhetetlen – említették a résztvevők. A digitalizáció a mezőgazdaságban várhatóan felgyorsítja a generációváltást, ami megköveteli, hogy erre a különböző szakoktatási intézmények felkészüljenek – fogalmazódott meg az igény.
A szakember-utánpótlás kérdése több panelbeszélgetésen is felmerült, mint mondták, az agrárium iránti elköteleződést, az ökológiai szemlélet kialakulását már gyerekkorban a családban, óvodai és általános iskolai programokban el kell kezdeni. Jó példaként az iskolakert és a „Legyél te is mezőgépész” programot említették, amelyek sok fiatal érdeklődését kiváltották a mezőgazdasági technológiák iránt.
A termőföld állapotának javítása és megőrzése a jövő generációjának is fontos feladata
2019. május 31. – Az új, korszerű ismereteknek, a tudományos eredményeknek tükröződniük kell a mindennapok gyakorlatában, így a talajvédelemmel kapcsolatos felhalmozott tudásnak is meg kell jelennie és be kell épülnie az agrárszakoktatásba, a szakemberképzésbe – fogalmazott az agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a „Kincsünk a termőföld” címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Lesz egy kis probléma, ha a Tisza-kormány Horvátországból hozza be az olajat Oroszország helyett: az elemzők elkezdték kiszámolni, mit okozna a magyar gazdaságnak Moszkvában már arról folyik a vita, érdemes-e hozzányúlni a magyar szállítások árához és feltételeihez.
Egy év alatt vált globálisan is meghatározó tőzsdeindex-szé a dél-koreai KOSPI, mi várható tőle még idén? A tartós AI-beruházás, az erős export és a Value-Up reformok magas szinten tarthatják a KOSPI-t, miközben a won fundamentumai is erősek maradnak.
Állítják az oroszok: rájöttek, hogyan akarja Magyarország elzárni a Barátság vezetéken az olajat és a Török Áramlaton a gázt – Magyar Péter kártérítést követel von der Leyentől? Uniós támogatásra van szükség.
Váratlan döntést hozott a Hell, sokan most nagyot csalódtak: hivatalosan is véget ért egy fejezet, kivonul az egyik legnagyobb magyar focicsapat mögül – „Nem sikerült megállapodásra jutni” A miskolci cég ugyanakkor nem fordít teljesen hátat a DVTK-nak.
Itt az idő, Magyar Péter órákon belül bejelenti az új dízelárakat Magyarországon: új rendszer lép életbe a védett ár helyett – a Mol nem bírná egyedül ellátni az országot Hamarosan kiderülnek a részletek.
Megtalálta új tőzsdei nevét az ambiciózus fejlesztéseket tervező Waberer's – regionális hálózatban gondolkodik a cégcsoport Kihívásokkal teli időszak volt 2026 első fele, ennek ellenére ígéretes számokat produkált a vállalat. Barna Zsolt, a Waberer’s elnök-vezérigazgatója többek között a diverzifikált cégstruktúráról, a jövőbeli tervekről és a névváltásról is beszélt a Világgazdaságnak adott interjúban.