Mit is jelent a szolgalmi jog?

A szolgalmi jog azt jelenti, hogy az egyik ingatlan birtokosa egy meghatározott célból igénybe veheti egy másik személy ingatlanát. A törvényben nincs tételesen felsorolva, hogy a szolgalmi jog milyen célokra alapítható, de leggyakrabban a saját ingatlanunk megközelítésére, vízelvezetésre, pince létesítésére, vezetékoszlopok elhelyezésére szolgál ez a jogosultság. Amit a jogszabály is konkrétan említ, az a más telkén való átjárás, amire akkor van lehetőség, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, ilyenkor a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa a földjeiken átjárjon.

Hogyan jön létre a szolgalmi jog?

A szolgalmi jogot szerződéssel lehet létrehozni. Bizonyos esetekben viszont, ha ezt a törvény lehetővé teszi, még az érintett tulajdonos engedélye sem szükséges hozzá (például a vezetékjognál vagy az öntözési szolgalomnál). A bírósági gyakorlat szerint szolgalmat határozatlan időre és ellenérték nélkül lehet alapítani, de az ingatlanban beállott értékcsökkenést meg kell téríteni a tulajdonos részére. Nem elegendő viszont csak a szerződés, a szolgalom létrejöttéhez az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Bejegyezni pedig csak olyan megállapodást lehet, amelyet közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltak. Fontos az is, hogy osztatlan közös tulajdon esetén a szerződésben minden tulajdonostársnak szerepelnie kell, ahogy az is elengedhetetlen, hogy a bejegyzéshez minden tulajdonostárs megadja az engedélyét.

„Már 20 éve átjárunk rajta” – mégis, miért fontos a szolgalmi jog bejegyzése?

A telki szolgalom akkor is létrejön, ha legalább 15 évig átjárunk az ingatlanon vagy más módon igénybe vesszük azt és a tulajdonos nem tiltakozik ez ellen. Amiért fontos, hogy ezt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezzük, az az, hogy amennyiben a tulajdonos eladja az ingatlanát, a szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában az új tulajdonossal szemben már nem érvényesíthető. Pont ezért, például a saját ingatlanunkra is létrehozhatunk szolgalmi jogot, bebiztosítva ezzel a jogunkat egy későbbi értékesítés esetére.

Milyen mértékben használhatjuk az ingatlant?

Főszabály, hogy a szolgalom gyakorlása nem vezethet a tulajdonos vagy a földhasználó jogainak szükségtelen sérelméhez. Konkrét tartalmáról a szolgalmat létrehozó szerződésben kell megállapodnia a feleknek, így például meghatározhatják azt is, hogy az átjárást vagy a kút igénybevételét melyik napszakban teszik lehetővé. Emellett térbeli korlátja is lehet a szolgalomnak: például az átjárási szolgalomnál általában megvan az a nyomvonal, ahol haladni lehet, és nem jellemző, hogy az egész ingatlant igénybe veszik a szolgalom keretében. De megállapodhatnak arról is, hogy az átjárást gépkocsival is lehetővé teszik, például a vadászok átjárására. Ha a tulajdonos vagy a földhasználó akadályozza a szolgalom gyakorlását, még birtokvédelmi eljárás is indítható – magával a birtokossal szemben!

Kell-e fizetni az átjárásért?

A szolgalmi jog gyakorlásáért ellenérték nem köthető ki, de az ingatlanban bekövetkező értékcsökkenést meg kell téríteni. Az értékcsökkenés megállapításakor azt kell vizsgálni, hogy milyen értékű lenne az ingatlan a szolgalom nélkül illetve, hogy mennyit ér szolgalommal terhelten és a kettő különbözetét kell megfizetni a telek tulajdonosa részére. Például, ha a nyomvonal miatt nem tudom használni a területem egy részét, azt az értékcsökkenést a szolgalom jogosultjának meg kell fizetnie részemre. Egy kút közös használatakor például az is felmerülhet, hogy ki és milyen arányban viseli a vízdíjat? Legtöbbször fele-fele arányban viselik a költségeket, de van, hogy az egyik fél esetén a használat sokkal gyakoribb és jelentősebb, mint a másiké, ilyenkor ez az arány az irányadó.

Vezetékjog

Sok ingatlan esetében előfordul, hogy a közműszolgáltató részére (például a villamoshálózat üzemeltetője részére) közérdekű használatot, vezetékjogot jegyeznek be az ingatlanra. Ehhez nem szükséges a tulajdonos engedélye, de alapítására csak jogszabályban meghatározott esetben kerülhet sor. Fontos és a Ptk. is tartalmazza, hogy a használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár. A kártalanítás viszont csak előzetesen igényelhető, már kiépített vezeték esetén erre már nincs lehetőség. Tudni kell azt is, hogy a hálózatot az engedély kiadásától számított 2 éven belül meg kell építeni, ellenkező esetben a vezetékjog megszűnik.

Öntözési szolgalom

Viszonylag új lehetőség az öntözési szolgalom alapítása. Ez azt jelenti, hogy a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, hogy az ingatlanán az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse. A vezetékjoghoz hasonlóan itt sincs szükség a tulajdonos engedélyére, sőt a létrejötte is automatikusan, a vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyben történik. Fontos itt is, hogy az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, az öntözési szolgalom keletkezésére tekintettel egyszeri jelleggel, valamint az ingatlan igénybevétele esetén – figyelemmel az igénybevétel időtartamára, jellegére – rendszeresen is. [2019. évi CXIII. törvény 2-3. §]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára