Milyen művelési ágak vannak?
A művelési ág a termőföld egy olyan jellemzője, amely a rendszeres földhasznosítási módot mutatja meg a természetbeni állapotnak megfelelően. Ez tehát egy tényhelyzetet, a természetbeni állapotot mutatja (kellene mutatnia).
A következő művelési ágakat különböztetjük meg: szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület, illetve halastó. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.
Hol lehet jelentősége a művelési ágba sorolásnak?
Fontos tudni, hogy a művelési ág több szempontból is meghatározza egy terület forgalomképességét is, például
– a művelési ágtól függ, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésekor megosztásra vagy bekebelezésre kerül sor (lásd korábbi cikkünket)
– egy adásvételkor vagy egy haszonbérlet hatósági jóváhagyásakor kiemelt jelentősége van a föld jövedelemtermelő képességének [lásd: Földforgalmi törvény 24. § (3) bek. h) pont]
– a művelési ágtól függ az is, hogy miként teljesíthetjük a hasznosítási kötelezettséget (lásd korábbi cikkünket).
Mikor szükséges módosítani a művelési ágat?
A föld tulajdonosának és használójának is törvényi kötelezettség áll fenn arra, hogy a föld művelési ágában bekövetkezett változást a földhivatalnak bejelentse (ugyanígy be kell jelenteni az ingatlan határvonalában, területében, minőségében bekövetkezett változást is). Ezt a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül be kell jelenteni a földhivatal irányába, elmaradása esetén pedig földvédelmi bírságot is kiszabhatnak a tulajdonossal illetve a földhasználóval szemben. A bejelentéshez szükséges formanyomtatvány a földhivatali honlapon található („Ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem I-II.”).
Bejelentés hiányában is átvezeti a földhivatal azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez, ennek költsége viszont azt terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta.
Szükség van-e földmérő szakemberre a művelési ág módosításához?
A művelési ág megváltoztatásához változási vázrajzra van szükség, melyet csak földmérő készíthet el. Vannak azonban kivételek, amikor nincs szükség vázrajzra, így földmérő közreműködésére sem.
Ezek:
- a) a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 négyzetméter,
- b) egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik,
- c) egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra változik és így a földrészlet egy művelési ágba kerül,
- d) egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik.
[Inytv. 28. § (2) bek.]
+1) Van-e bármilyen akadálya a művelési ág megváltoztatásának?
Főszabály szerint nincs akadálya, mivel a művelési ág megváltoztatása nem minősül más célú hasznosításnak, így bármikor (tehát egy földvásárlás után is akár azonnal) módosítható. Arra viszont egy haszonbérlőnek figyelnie kell, hogy ha a bérbeadó hozzájárulása nélkül változtatja meg a művelési ágat (akár természetben is), abban az esetben a bérbeadónak megnyílik a joga a szerződés felmondására [2013. évi CCXII. tv. 58. § (1) bek. b) pont]. A szerződés azonban nem szűnik meg ilyenkor automatikusan: először írásbeli felszólítást kell küldeni a bérlő részére, és amennyiben az írásbeli felszólításnak sem tesz eleget, úgy már azonnali hatállyal felmondható a szerződés. [2013. évi CCXII. tv. 61. § (1) bekezdés].
Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.