A mézből sosem elég

„Legyen minden nap, mézes nap!” szlogennel két hónapon át zajló, mézfogyasztást ösztönző kampány indult el. Ha több mézet vásárolnának idehaza, a méhészeti ágazat – amúgy sokproblémás – helyzete is stabilabb lehetne.

Az elmúlt húsz év alatt összességében kétszeresére emelkedett a hazai mézfogyasztás (évi 40 dkg/fő-ről 70-80 dkg/fő-re), ám a növekedés az utóbbi pár évben megtorpant. Sőt még így is elmarad más európai országok fogyasztási adataihoz (Görögország: 1,5 kg/fő/év; Németország 1,3 kg/fő/év) képest. Ezért az Országos Méhészeti Egyesület, az Agrármarketing Centrum az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával október 15-től december elejéig tartó mézfogyasztást ösztönző kampányt indított el: ennek fő programpontja a november 16-i – nagyjából 100 ezer diákot érintő – „az Európai mézes reggeli” elnevezésű akció, emellett pedig fesztiválokon, a médiumokban és a Facebookon is népszerűsítik a méz és a mézfogyasztás előnyeit.
A kampánynyitó sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta, hogy a kamara is fontosnak tartja ezt a kampányt, ezért évek óta támogatják az mézes reggeli akciót, amelynek során sok gyerek először ízleli meg a mézet. Hozzátette, a kamara az idei esemény során 100-150 ezer mézcsomagot juttat el az iskolásokhoz. Magyarországon mintegy 20 ezer méhész van, akik közel 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Méztermelésben Magyarország nagyhatalom – az EU 250 ezer tonnás évi össztermelésének 10 százaléka, a világ méztermelésének pedig 5 százalékkal innen származik –, viszont fogyasztásban nem. Nagy István agrárminiszter úgy vélte, a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt megcélzó kampány ebben segíthet. És abban is, hogy a legnépszerűbb akácméz mellett még a több, közel 150-féle növényből készített méz fogyásán is lendítsen.
Ez ugyanis a méhészeken, egyúttal az ágazaton is segítene – jelezte Nagy István. Hozzátette: a hazai megtermelt mennyiség – amely az időjárástól és egyéb körülményektől függően az elmúlt tíz évben 15 és 30 ezer tonna között mozgott – 20 százaléka belföldön, 80 százaléka a határon túl kel el. Ám utóbbi mennyiséggel főként az unión kívüli országokból származó gyenge minőségű és az EU-ban forgalomba hozott mézet javítják fel.
A felsoroltak mellett még egy komoly probléma nehezíti a méhészek életét: a méhpusztulás. Mint az agrárminiszter elmondta, ez összeurópai, több tényező együttes hatásából adódó gond, a hazai hivatalos vizsgálatok pedig még folyamatban vannak.