Az idei év még átmenetinek számít, az új támogatási rendszer bevezetése előtti utolsó, és ennek megfelelően sok meglepetés nem lesz az egységes kérelmek beadásakor a jogcímekben, az igénylés szabályaiban és a jogosultak körében sem – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az AGROmashEXPO-n rendezett Szántóföldi Szakmai Napon tartott előadásában.
Az, hogy ez forintban mennyit jelent majd, az a szeptember végi árfolyam ismeretében derül ki – tette hozzá. A támogatási igények beadásának kezdeti napja még nem ismert, de azt elmondta az államtitkár, hogy május 16-ig lehet szankciómentesen beadni a kérelmeket, június 22-éig pedig szankcióval, vagyis levonással.
Feldman Zsolt elmondta azt is, hogy az új agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG) programra közel 1,3 millió hektáros területre nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók, ami az előző programhoz képest duplázást jelentene. Az AKG-re egyébként 360 milliárd forintot allokáltak, három évre, vagyis évi 120 milliárd forintot. Ökológiai gazdálkodás címén 180 ezer hektárra érkezett támogatási igény, ami az agrártárca várakozásainak megfelelő. Azok a gazdálkodók, akik hibátlanul fogalmazták meg támogatási igényüket, 2022 első negyedévében számíthatnak a támogatói döntésekre. A kötelezettségvállalási időszak ugyanakkor már január elején elindult.
Mint azt az államtitkár az AGROmashEXPO megnyitóján is elmondta, a 100 milliárd forintos kerettel tervezett precíziós gazdálkodást segítő pályázatra 212 milliárd forint igény jött be, és több mint 50 milliárd forintról már döntés született. A részletekről annyit elárult, hogy ezen belül 6900 gép vásárlására nyújtottak be pályázatot, aminek 40 százaléka erőgép, 12 százaléka normál, szemestermény-kombájn, 1 százaléka egyéb betakarítógép, 47 százaléka pedig precíziós gazdálkodásra képes munkagép.
A magyar kormány tavaly év végén elküldte az Európai Bizottságnak Magyarország KAP Stratégiai Tervét – amit több tagállam egyébként még nem tett meg. Ahhoz, hogy 2023 januárjától már az új KAP szabályait lehessen alkalmazni, fontos lenne, hogy a bizottság is tartsa a hathónapos elbírálási időt, hogy a szükséges jogszabályokat meg lehessen hozni, illetve a gazdálkodók is megismerhessék az új kereteket – mondta. Több olyan egyeztetésen is túlvannak már a Bizottság képviselőivel, amelyeken a kritikus területeken a magyar elképzeléseket – mint például az átmeneti nemzeti támogatások vagy a zöld feltételek – „tesztelték”. Mint mondta, továbbra is a nyílt párbeszédre törekednek az EU-val. „Meggyőződésem, hogy a magyar stratégiai terv megfelel az uniós szabályoknak és összhangban van az EU törekvéseivel is, és szakmai konszenzus van mögötte” – nyomatékosította.
és kiemelte, hogy ami erről a tervben szerepel, az gazdálkodói szempontból is végrehajtható, és az EU elképzeléseinek is megfelel. Miután maga a stratégiai terv egy több mint 1500 oldalas dokumentum, hamarosan egy közérthető kivonatot is készítenek belőle.
Mint mondta, a magyar élelmiszergazdaság exportja számára kulcskérdés, hogy miből van megfelelő árualapunk – ebből a szempontból pedig a baromfi, zöldségfeldolgozás, a gabonatermesztés, illetve az erre alapozott, magasabb hozzáadott értékű állattenyésztési termékek, mint a tej és a hústermelés – nem csak a baromfi – lehetnek ígéretesek.
A kerekasztal-beszélgetésen Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezetője elmondta, hogy bár vita lesz, de nem számít olyan szintű nézetkülönbségre, ami miatt alapjaiban módosítani kellene a magyar stratégiai tervet. A vetőmagtermelést pedig a magyar élelmiszergazdaság egyik perspektivikus ágazataként nevezte meg, hiszen a természeti adottságok mellett a termelői tudás és a jó szakemberek is rendelkezésre állnak, illetve a magas hozzáadott értékű terméknek ígéretes piacai is vannak.
Erősödnie kell az öngondoskodásnak is – mondta Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító igazgatója, aki szerint ebben az utóbbi években jó irányba mozdultak el a termelők, ugyanis a növénybiztosítási kedv tíz év alatt a hússzorosára emelkedett, amiben nagy szerepe van a támogatásnak. Ehhez Potori Norbert az Agrárközgazdasági Intézet igazgatója azt tette hozzá, hogy van a kockázatcsökkentésnek olyan formája, amiről keveset beszélnek, mégpedig az árkockázatkezelés a határidős és az opciós piacokon – amit máshol jóval nagyobb arányban használnak a termelők – de nem egyedileg, hanem összefogva, nagy volumenben.
