Jobban hasznosul az új gyulai szervestrágya-készítmény

Fotó: MW-archív
Új szervestrágya-készítményt fejlesztett ki a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft., amelynek előnye a hosszan elnyúló tápanyag-felszívódás.

A három éven át tartó kutatás-fejlesztési projektre csaknem 135 millió forintot fordítottak, amelyből 76 millió forintot európai uniós forrásból finanszíroztak – mondta Ráki Zsolt, a Körös-Maros Biofarm Kft. ügyvezetője. A projektben a Szegedi Biológiai Kutatóintézet és a kecseméti Agrogeo Kft. szakembereivel dolgoztak együtt.

A szakemberek szerint a jelenleg elérhető trágyák hatóanyagtartalmának jelentős része – különösen a nitrogén – elillan, mielőtt hasznosulhatna, emiatt jelentős a tápanyagveszteség. Ezért a saját állatállománytól származó trágyát és a növényi maradványanyagokat a biogáz üzemben száraz- és hígfázisra bontják, majd a száraz fázisból komposztálást követően pelletet készítenek, amelyet természetes alapú biopolimerekkel vonnak be. A hígfázis jelentős hányadát ezután a biogázüzembe vezetik vissza. Így a szerves trágyakészítmény tápanyagtartalma késleltetve tárul fel a talajban.

A készítményt a vetést közvetlenül megelőzően vagy azzal egy időben lehet kijuttatni a termőföldekre.

Ez az első ilyen magyar termék a piacon, kereskedelmi forgalomban várhatóan februártól lesz elérhető. Ráki Zsolt elmondta, először Békés megyei gazdaboltoknak terítik a terméket, amellyel

főként hazai ökológiai gazdaságokat és kertészeteket céloznak.

Éves szinten 1-2 ezer tonna szerves trágya előállításával számolnak, a mennyiség a saját állatállomány bővítésével növelhető csak – közölte az ügyvezető.

A Körös-Maros Biofarm Magyarország egyik legnagyobb biotej-termelő gazdasága, elődjét családi vállalkozásként 1990-ben alapították. Ezer hektár öko-területen gazdálkodnak, szarvasmarha telepükön 700 fejőstehenet és 750 növendéket tartanak.

Évi 5,2 millió liter biotejet állítanak elő, amelyet a váci Naszálytej Zrt.-nek adnak tovább. Emellett értékesítenek nyers biotejet olasz, osztrák, német, román és horvát partnercégek részére is.

Az állattenyésztés mellett ökogabona termesztésével is foglalkoznak, ezen belül kiemelt figyelmet szentelnek a Martonvásáron nemesített alakor és tönke búza fajtáknak. Alakorból már biosört és sörpárlatot is előállítottak, amely szintén kapható kereskedelmi forgalomban. Békés megye első biogáz üzemét 2010-ben hozták létre. Szarvasmarhatrágyából és zöldhulladékból termelnek 52-54 százalék körüli metántartalmú biogázt, amelyből villamos energiát állítanak elő. Ennek kisebb részét a szarvasmarhatelep és a biogázüzem energiaellátására használják, nagyobb részét „zöldáramként” értékesítik.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az értékesítés nettó árbevétele tavaly 803 millió forint volt, amiből a belföldi értékesítés 550, az exportértékesítés csaknem 253 millió forintot tett ki. Egy évvel korábban 789,5 millió forintos eredményt értek el. 2020-ban 38,5 millió forint adózott eredményt értek el az előző évi 2,4 millióval szemben. A foglalkoztatottak száma évek óta 60-70 között mozog. Ráki Zsolt szerint a fejlesztés eredményeként hosszú távon elképzelhető, hogy bővítik dolgozóik létszámát.