Egy aprócska darázs hozhat megoldást egy olyan mezőgazdasági kártevő kezelésére, amely jelentős gazdasági károkat okoz a gyümölcs-, zöldség- és szántóföldi kultúrákban Észak-Amerikában és Európában egyaránt – mutat rá az amerikai mezőgazdasági minisztérium mezőgazdasági kutatószolgálata (ARS).
A szervezet tudósai jelenleg a Trissolcus japonicus, közismert nevén a szamurájdarázs tanulmányozásával foglalkoznak, hogy kiderítsék, ez a parazita jellegű darázs bevethető-e biológiai védekező szerként az ázsiai márványpoloska (Halyomorpha halys) populációinak Ázsián kívüli csökkentésére.
A biológiai védekezés esetében a kártevők vagy a kórokozók jelenlétét azok természetes ellenségeinek felhasználásával igyekeznek csökkenteni. A szamurájdarázs a bűzbogár ismert természetes ellensége Ázsiában, a kutatók pedig most azt vizsgálják, hogyan viselkedik nem őshonos környezetben.
Az ARS Beneficial Insects Introduction Research Unit kutatói megfigyelték a Pekingből származó, karantén alá helyezett szamurájdarazsak és a helyi vadon élő populációk viselkedését. Megállapították, hogy ezek a darazsak nagy előszeretettel élősködnek a márványpoloska petéin.
A parazita darazsaknak megvan az a csodálatos képességük, hogy felismerjék a kairomonokat (az egyik szervezet által kibocsátott és egy másik szervezet által észlelt kémiai anyagokat, feromonhoz hasonlóan működő vegyület), amelyek a gazdaszervezet felületén vagy a levegőben maradnak
– mondta Dr. Kim Hoelmer, kutató entomológus és a Beneficial Insects Introduction Research Unit kutatásvezetője.
Hozzátette: a terepen, amikor egy nőstény szamurájdarázs a gazdaszervezet nyomát keresi a környezetben, képes érzékelni a poloska levél felületén hagyott kairomonjait. A darázs ilyenkor fokozza a keresést és ezzel növeli a gazdaszervezet megtalálásának valószínűségét. A kutatás ígéretesnek tűnik abban a tekintetben, hogy a szamurájdarazsak a természetes módon részesítik előnybe a poloska tojásait más fajok tojásaival szemben.
Annak ellenére, hogy a szamurájdarázs ígéretes biológiai védekező szer, a kutatóknak szigorú eljárást kell követniük annak érdekében, hogy a szamurájdarázs hatása a poloskára korlátozódjon, és ne jelentsen veszélyt más állatokra, az emberekre és a haszonnövényekre.
Fotó: Shutterstock
Az ARS kutatói már engedélyt kérték a Pekingből szerzett és karanténba helyezett szamurájdarazsak terepi kibocsátására. Jelenleg a szamurájdarázs vadon élő populációja egyébként az Egyesült Államok 14 államban már megtalálható. Az engedély lehetővé tenné a vadon élő populációkkal nem rendelkező államok számára, hogy a darázst biológiai szerként használják márványpoloska okozta gondok kezelésére. Ezenkívül az engedély lehetővé tenné a meglévő vadon élő populációkkal rendelkező államok számára is, hogy új szamurájdarazsak kerüljenek be rendszereikbe.
Az ázsiai márványpoloskát 47 államban és négy kanadai tartományban észlelték. A poloska több millió dolláros károkat okot a termésben.
