Magyarország a régióban fontos vetőmag-termelési és kereskedelmi központ. A világ élvonalába tartozunk, ott vagyunk a legnagyobb vetőmag előállító országok előkelő tízes rangsorában. Az elmúlt években a hazai szántóterület 3-4 százalékán, mintegy 100-120 ezer hektáron száz növényfaj több mint 1600 fajtájának vetőmagját állította elő a szektor. Az ágazat exportorientált: búza-vetőmagot Olaszországba, Ausztriába, Romániába, Lengyelországba és Szlovéniába, napraforgó szaporítóanyagot pedig elsősorban az Európai Unióba és az EU-n kívüli országokba exportálunk. A kukorica vetőmagot legnagyobb mennyiségben eddig Oroszországba, Romániába, Ukrajnába, Lengyelországba és Franciaországba szállítottunk. Az orosz-ukrán háborús konfliktus a vetőmagexportra is jelentős hatást gyakorolt, így szükség van a külpiacok további erősítésére, a versenyképesség fokozására.
Nagy István elmondta:
a jövő legnagyobb kihívása az éghajlatváltozás. A fajtanemesítésre fontos szerep hárul, hiszen a termőképesség mellett legalább akkora súllyal esik latba az alkalmazkodóképesség, a szárazság- és hőtűrés, mint a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség.
A vetőmagszektor az agrárium egyik kiemelt területe, mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatókat nézve szoros összefüggésben van a mezőgazdaság teljesítményével. Abban pedig, hogy Magyarország e téren világviszonylatban is kiválóan teljesít, jelentős szerepe van a terméktanács harminc éves szakmai munkájának, érdekvédelmi tevékenységének – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Mint hozzátette, a tavalyi, történelmi mértékű aszály hatalmas károkat okozott a szántóföldi növénytermesztésben, és ez a vetőmag-előállítást is negatívan befolyásolta. Az aszály ugyanakkor ismételten rávilágított a hazai öntözésfejlesztés fontosságára, a csatornarendszerek rehabilitációjára, amelynek fejlesztése a közeljövő egyik legnagyobb közös feladata lesz. A két szervezet, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége között szoros szakmai kapcsolat van, amely a közös fajtakísérletek mellett olyan fontos kérdések napirenden tartásában is megjelenik, mint például a fémzárolt vetőmaghasználat propagálása.
A megújulás és fenntarthatóság gondolkodásunk és cselekedeteink sarokköve, ugyanúgy, mint elődeinknek volt, de egyre szélesebben és átfogóbban kell értelmeznünk és iránytűként használni a komplexebbé váló világ problémáinak megoldásában – mondta Takács Géza, az 1200 tagú Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Mint hozzátette, sajnálatos módon megérkezett a legnagyobb kihívás, a klímaváltozás, amely már nem csak a jövő, hanem a jelen szakmai munkájának lépéseit is meghatározza..
Az ünnepi rendezvényen Nagy István agrárminiszter miniszteri jubileumi emléktáblát adott át Takács Gézának, a Vetőmag Szövetség elnökének. Ezt követően Nagy István agrárminiszter az Életfa Emlékplakett Arany fokozat elismerést adott a vetőmag szektor két köztiszteletben álló személyiségének, Salamon Ferencnek és Apjok Ferencnek. Az idei Vetőmag Szövetség-díjat több évtizedes búzanemesítői és kutatói életpályája eredményeiért, a Vetőmag Szövetségben végzett kiemelkedő munkájáért és a magyar vetőmagágazat érdekében vállalt, nemzetközi szinten is elismert tevékenységéért Láng László kapta.
