1. Hogyan működik a jégkármérséklő rendszer?
Összesen 986 darab (219 automata és 767 manuális) talajgenerátorból áll a rendszer. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a generátorkezelők.
A talajgenerátor ezüst-jodid acetonos oldatát (hatóanyagot) éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ott a kialakult jégszemeket már nem tudja megszüntetni, de csökkenti a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását.
Jelenleg nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
2. Mennyibe kerül, és hogyan zajlik működtetés?
A rendszert a NAK az agrártárcával együtt működteti. Sem a gazdák, sem a társadalom egésze számára nem jelent plusz költséget, fenntartása az agrárkár-enyhítési alapból – évente mintegy 1,5 milliárd forint felhasználásával – történik. Az Agrárminisztérium információkat szolgáltat a kárenyhítési alaphoz benyújtott káreseményekről, amely segíti a jégkármérséklő-rendszer működésének optimalizálását. A működtetés tapasztalatainak folyamatos kiértékelése, a továbbfejlesztési irányok meghatározása az Agrárminisztérium koordinációban a NAK és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai tapasztalatainak bevonásával történik. A működtetéshez a háttérbázist a regionális telephelyek biztosítják.
3. Mettől meddig tart a védekezési időszak?
A riasztási időszak április 15-től szeptember 30-ig tart.
4. Mi az Országos Meteorológiai Szolgálat szerepe a rendszerben?
A jégkármérséklőrendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő Országos Meteorológiai Szolgálatnak is. Az idei évben, az OMSZ részletesebb adatokat küld a NAK számára, amelyből utólagos elemzéseket készít a NAK központi JÉGER csapata. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, ezeket pedig a kamara küldi meg minden hónapban az OMSZ számára. A meteorológiai szolgálat nagyteljesítményű szuperszámítógépének köszönhető pontosabb előrejelzések alapján pedig a riasztások kisebb területre korlátozódnak. Mindemellett a szolgálat meteorológiai alapadatokat és riportokat is biztosít a NAK számára.
5. Káros az acetonos ezüst-jodid hatóanyag?
Az Országos jégkármérséklő rendszer üzemeltetése során alkalmazott acetonos ezüst-jodid oldatot juttat a környezetbe, mely azégetés során átalakul, így annak nincs kimutatható környezeti hatása. Erre vonatkozóan környezeti hatásvizsgálat készült az elmúlt két évben (2019-2020) az ország területére, mely szintén igazolta, hogy a módszernek nincs hatása és nem is befolyásolja a környezetet. A légkörbe kijuttatott hatóanyag mennyisége, a csapadékkal visszajutva a talajra, annyira alacsony, hogy szinte ki sem mutatható! (Az acetonos ezüst-jodid tömény oldata a környezetbe juttatva ártalmas, de a megfelelő előírások betartásával ez a veszély nem áll fenn.)”A védekezés során alkalmazott acetonos ezüst-jodidot a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák. Európában több évtizede nagyon sok helyen használják ezt a technológiát, a generátor működése nem jár sem hang-, sem fényhatással. A hatóanyag légkörbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, illetve az időjárást egyéb módon nem befolyásolja.
6. A hatóanyag „elzavarja” a felhőket és emiatt nem esik az eső?
Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére. Összességében alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső és miatta van aszály.
7. Miért hasznos a rendszer a mezőgazdaságnak?
A rendszer teljes hatékonyságát csak néhány év múlva lehet majd értékelni, amikor összehasonlíthatóak lesznek a 2018 előtti keletkezett, mezőgazdasági kárbejelentésen belüli jégkárok arányai, illetve az ezekre kifizetett kárenyhítő juttatások a 2018. évivel és az utána következő esztendőkével. Nagyjából öt teljes működési év után lehet teljes képet kapni. A rendszer második üzemelési évében, 2019-ben a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. 2017-ről 2018-ra pedig egymilliárd forinttal csökkentek a kárenyhítési alap jégkárok után fizetett kiadásai. Az elvégzett számítások szerint az országos rendszer működtetésével a kamara közel 50 milliárd forint termelési értéket óv meg a mintegy ötmillió hektár termőterületet használó mezőgazdaságban. A jelenleg működő rendszer sikeressége a bejelentett jégkárok segítségével is jól szemléltethető. 2020-ban immáron harmadik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer, hiszen a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban a jégkárarány a zivatarkárokon belül mintegy 47% volt, míg az országos rendszer indulása előtt ez az arány – a 2015-2017 között – több mint 84% volt.
8. Miért hasznos a rendszer a társadalomnak?
Az országos lefedettségű jégkármérséklő-rendszer kiépítése a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága és ipara számára is kézzelfogható előnyöket hoz: megvédi jégeső okozta jelentősebb fizikai és anyagi károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.
9. Hol tájékozódhatok a Jégkármérséklő rendszerről?
https://www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger
jegkarmersekles@nak.hu
