Az idei második negyedévben 35 százalékkal több műtrágya került a gazdákhoz, mint egy évvel korábban – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet adataiból. Az idei gabonatermés jobb műtrágya-ellátottságát jelzi, hogy az első negyedévben még ennél is nagyobb volt a növekedés, akkor 73 százalékkal több műtrágyát értékesítettek a mezőgazdasági termelőknek, mint egy évvel korábban. A termékkörön belül a nitrogént kétféle formában, ammóniumként, illetve nitrátként tartalmazó mészammon-salétromból (MAS) fogyott a legtöbb, éves alapon pedig 43 százalékkal nőtt a termék iránti kereslet. A szuperfoszfát kivételével éves összevetésben minden megfigyelt termék esetében nőtt a forgalom.

Hónapról hónapra vizsgálva az értékesített mennyiségeket,

• áprilisban 40,
• májusban 150,
• júniusban pedig 7 százalékkal

több fogyott a vizsgált műtrágyákból, az előző év második negyedévéhez képest.

Az árak eközben csökkentek, az egy évvel korábbiakhoz képest 10–47 százalékkal. Az előző negyedévhez viszonyítva ugyanakkor már volt néhány termék, amelynél áremelkedést figyeltek meg, de összességében az árcsökkenés volt jellemző, 2–9 százalékos mértékben. A 2021. év eleji árakhoz képest viszont még mindig sok termék ára közel a másfélszerese volt, a szuperfoszfátért pedig 2,3-szeres árat kellett fizetni.

Tavaly szokatlanul alacsony volt az étkezési búza aránya, amit akkor sokan azzal magyaráztak, hogy a megugró műtrágyaárak miatt visszaesett mesterséges tápanyagpótlás. Idén viszont, úgy látszik,

A szakértői becslések szerint 30:70 lehet az étkezési, illetve a takarmánybúza aránya az összes termésen belül, de akadt olyan is, aki 80:20-as megoszlásról beszélt. Ami azért is fájó lehet sok termelő számára, mert idén is elszakadt egymástól a malmi, illetve a takarmánybúza ára, s ha az adott termelő döntő hányadban takarmányminőséget aratott, a jelenlegi árak mellett alighanem veszteséget könyvelhet el a búzán.

A szakmabeliek szerint idén nem lehetett eszközük a termelőknek a minőségi problémák kivédésére, ez most egy évjárati sajátosság volt. Ez pedig Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke szerint abból adódott, hogy nem volt ideális a tél, nem erősödtek meg a növények, és a bokrosodással is probléma volt. Erre jött egy áprilisi csapadékosabb időszak, aminek következtében a szemek kiteltek, és az addig beépült tápanyag kisebb koncentrációban oszlott el a magokban, amelyek így gyengébb beltartalmi értékűek, takarmány- vagy euróbúza minőségek lettek. A GOSZ elnöke szerint
még az elmúlt 8-10 évben nemesített fajták sem találkoztak ilyen időjárási körülményekkel, így ezek sem tudtak ellenállni az ebben a szezonban őket ért stressznek.

Mint mondta, minél gyorsabban érő, és a legmostohább körülményeknek is ellenálló fajtákat érdemes vetni, a nagy termőképességű hosszú tenyészidejű fajtákat ilyen klimatikus körülmények között nem érdemes használni.