Jelentősen megnőtt a hazai mezőgazdaság szereplőinek beruházási hajlandósága, ezért fontos, hogy a banki finanszírozást kedvezményes kezességvállalással is lehet támogatni — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója. Kiemelte: az új uniós költségvetésig tartó átmeneti időszakban is érdemes piaci alapú hitelfelvétellel fejleszteniük a gazdálkodóknak, ezek megvalósítását pedig a pénzintézetek nagyobb hajlandósággal finanszírozzák, ha fedezetként intézményi kezességvállalás áll a hitel mögött.

– Hogyan támogatja az AVHGA a gazdálkodókat?– Az alapítvány bankokkal egyenértékű pénzügyi intézményként abban nyújt segítséget, hogy a mezőgazdasághoz köthető vállalkozások pénzügyi forráshoz juthassanak. Mi nem pénzt adunk, hanem kezességet vállalunk a kkv-k hitelei mögé, amelyek közvetlenül a pénzügyi intézményeket keresik meg hiteligényükkel. Az adminisztráció közvetlenül a bank és az alapítvány között zajlik, a vállalkozásnak ezzel nincs külön teendője. Elősegítjük, hogy a vállalkozások hozzájussanak a különböző bankok, takarékok finanszírozásához, ideértve a beruházási vagy forgóeszközhiteleket, a lízing-, faktoring- és a bankgarancia-ügyleteket. A gazdálkodók hitelképességét növeli az általunk vállalt kezesség, amelynek eredményképpen olyan vállalkozások is pénzügyi forráshoz juthatnak, amelyeket a hitelintézet ennek hiányában nem finanszírozna.
– Mekkora a legkisebbek hitelfelvételi hajlandósága, miért elengedhetetlen a garanciavállalás az érintett agrárvállalkozásoknak?– Nemcsak a kisebb szereplőknek, hanem a nagyobb vállalkozásoknak is szükségük lehet a hitelgaranciára, ám az egyes gazdasági szereplők részéről jellemzően eltérő a kezességigénylés indoka. A mikro- és kisvállalkozások, különösen az őstermelők és a családi gazdaságok kis méretükből, gazdálkodási sajátosságaikból adódóan többletkockázatot jelentenek a pénzügyi intézményeknek. Az AVHGA kiemelt figyelmet fordít a versenyképességük javítására, egyáltalán, likviditásuk megőrzésére, amit jól mutat, hogy az alapítvány ügyfeleinek 99 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás. Ahogy említettem, a nagyobb vállalatoknál is fontos a kezességvállalás, mivel fejlesztéseik jelentős forrásokat igényelnek, ezek biztosítását elősegítheti a hitelgarancia. A vállalkozások ezáltal olyan beruházásokat, technológiai megoldásokat alakíthatnak ki, amelyekkel egyrészt felvehetik a versenyt a tőkeerősebb nyugat-európai cégekkel, másrészt integrátorként vagy feldolgozóként a legkisebbek működését is segíthetik, így növelve az ágazat versenyképességét.
Herczegh András azt javasolja a termelőknek, hogy most használják ki a kedvező hitellehetőségeket
– Az agrárvállalkozások jellemzően milyen célokra igényelnek manapság kölcsönt?– A mezőgazdaságban – elsősorban az ágazat termelési és piaci sajátosságai miatt – gyakori a mozgósítható tőke hiánya. Éppen ezért a tipikus agrárvállalkozásnak van egy vagy több folyószámla- vagy forgóeszközhitele. Ebből adódóan az AVHGA portfólióját is jelentős részben az ilyen ügyletekhez vállalt kezességek alkotják. A múlt év ugyanakkor már erős volt a beruházások terén, a beruházási jellegű hitelek összege megközelítette a harmincmilliárd forintot. Ebbe az állományba a támogatások lehívását segítő bankgarancia- és a lízingügyleteket is beleértjük, hiszen ezek a hagyományos beruházási hitelek mellett egyre nagyobb súllyal jelennek meg. A beruházások terén jellemzően a Vidékfejlesztési programhoz kapcsolódó fejlesztések finanszírozásához igényelnek kezességvállalást az alapítványtól. A gazdálkodók általában a beruházások költségének 40-50 százalékát fedezik vissza nem térítendő uniós forrásokból, míg a fennmaradó költségek finanszírozását saját erőből vagy bankhitelből teremtik elő. Hiába tehát a támogatás, hitel és kezességvállalás nélkül a fejlesztések meg sem valósulhatnának.
– Milyen feltételekkel igényelhetnek kezességvállalást az alapítványtól?– A kezesség alapfeltétele, hogy az alapítvánnyal szerződésben álló pénzügyi intézmény elvégezze a hitelbírálatot. Amennyiben ez pozitív eredménnyel zárul, az AVHGA szinte minden esetben kezességet tud vállalni. Kizáró feltétel egyebek mellett a csődeljárás, a köztartozás vagy ha nem teljesülnek az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályi feltételek. A bírálat az egyszerűbb esetekben akár már aznap megtörténik, a nagyobb ügyleteknél 3-5 napot vesz igénybe. Hangsúlyozom, minél több gazdálkodót szeretnénk kedvezményes díjon kezességvállaláshoz juttatni, ezért az agrárberuházások esetében az első két évben a kezességi díjat is elengedjük. Az alapítvány célja, hogy minél több versenyképes beruházás minél gyorsabban megvalósuljon, ez az egész nemzetgazdaság érdeke.
– Hogyan változott az alapítvány portfóliója?– A legbeszédesebb, hogy 1991-es alapításunk óta közel 90 ezer ügyfélért kezeskedtünk. Bizonyos megyékben minden egyes településen található olyan vállalkozás, amely az alapítvány kezességvállalásának segítségével működik. Az alapítvány létrejötte óta közel 1500 milliárd forint értékű kölcsönhöz nyújtott kezességvállalást, 2018 év végére az általunk garantált hitelállomány 307 milliárd forintra bővült.
– Hamarosan kifutnak a mostani pénzügyi ciklus uniós pályázatai. Az átmeneti időszakban fennmaradhat a stabil beruházási hajlandóság?– Közös célunk az Agrárminisztériummal és a bankszektorral, hogy az átmeneti időszakban se álljanak meg az agrárágazatban a fejlesztések. Tanulságos, hogy a mostani uniós ciklus elején is a pályázatok kiírására vártak sokan, miközben jó néhány fejlesztést kedvezőbb lett volna hamarabb megvalósítani, önerőből vagy hitelből. Utólag könnyű okosnak lenni, de a munkaerőpiac kedvezőtlen változásai vagy az építőanyagárak emelkedése feltehetően többet vitt a konyháról, mint amennyit a támogatás hozott, nem is szólva a tervezhetőségről. Azt tanácsoljuk a gazdálkodóknak, használják ki a jelenlegi kedvező hitelkonstrukciókat, most ugyanis kedvezők a feltételek, ám ez nem marad így örökre.
– Ha európai tendenciákat nézünk, hol vannak lemaradva a magyar agrárium szereplői, milyen nézőpontváltást tartana szükségesnek?– A termelés és a piacra lépés hatékonyságának javítása érdekében a digitális technológiák, a precíziós gazdálkodás, a vállalatirányítási rendszerek és a termékpályák hatásos működését segítő megoldások kialakítására, továbbfejlesztésére szükséges fókuszálnunk. A mezőgazdaságban a környezeti egyensúly fenntartása, a klimatikus viszonyok változásából eredő károk csökkentése, az egyre nagyobb munkaerőhiányból fakadó gondok megoldása ugyancsak fontos elemei a versenyképesség javításának. Ezért előtérbe kerül az öntözés fejlesztése, az új növényfajták bevonása a termesztésbe, a munkaerőt kiváltó beruházások, de kiemelt figyelmet érdemel a gazdálkodók generációváltásának előmozdítása is. Az agrárium megújulásához elengedhetetlen a fiatalok bevonása. Az alapítvány igyekszik hozzájárulni az új gazdaságok indulása mellett a meglévők átvételéhez, talpon maradásukhoz. Azért fontos ez, mert az idősebb generáció tapasztalatának átadása, az általuk teremtett értékek megőrzése elengedhetetlen az agrárágazat versenyképességének fenntartásához.