Az agrárium megújulásában a hazai mezőgépgyártás is kulcsszerepet játszik, akkor is, ha termékeinek 80 százaléka exportpiacokon talál vevőre – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (Megosz) szakmai napján. Az elmúlt két-három év ellátási zavarai, a munkaerőpiaci gondjai és a legutóbbi időszak finanszírozási gondjai ezt az ágazatot is sújtották, de nem ingatták meg, számait tekintve sziklaszilárd a helyzete – tette hozzá a Világgazdaság beszámolója szerint.

A magyar mezőgazdaságban technológiai modernizáció zajlik, amit az államtitkár azzal támasztotta alá, hogy

minendéle nyűg ellenére a magyar agrárium szereplői tavaly 680 milliárd forintot költöttek el beruházásokra,

mindezt pedig úgy, hogy a második félévben már visszaesés mutatkozott. Az agrártárca szerepéről elmondta, hogy a 80 százalék költségvetési forrással finanszírozott Vidékfejlesztési program (VP) 2022-ben 226 milliárd forintot tett hozzá ezekhez a beruházásokhoz, ami – 50 százalékos támogatási intenzitással számolva – azt jelenti, hogy a VP-nek tavaly 452 milliárd forintnyi fejelsztésben volt szerepe, ami a teljes összeghez képest is kifejezetten jó arány.

Fontos mutató a magyar mezőgazdaság fejlődésének jellemzésére az egy hektárra jutó hozzáadott érték, amiben 2010 és 2022 között Magyarország érte el az ötödik legnagyobb növekedést az Európai Unión belül – dimenzionálta az ágazat európai helyzetét. A termelékenység további növekedéséhez hozzájárul a következő években is, hogy az új mezőgazdasági gépek és eszközök értékesítése tavaly – igaz, részben az emelkedő árak miatt is – dinamikusan nőtt, és elérte a 385 milliárd forintot.

Felértékelődtek bizonyos fejlesztési irányok, így az inputanyag-hatékonyság növelése, a környezeti változásokra való reakciókat segítő beruházások, és a energiahatékonyság növelése

– részletezte.

Az államtitkár beszélt néhány támogatási konstrukció konkrét eredményeiről is: ezek szerint a 2021-ben indított kertészeti üzem megújítása keretében több mint 2200 gazdálkodó korszerűsítette gépparkját, egyebek mellett 1500 munkagéppel, 500 talajművelőgéppel és több mint 200, a szedésben segítő eszközzel. Hasonlóan széles spektrumú fejlesztésekhez kaptak támogatást az állattenyésztők, a növénytermesztők precíziós átállását segítő pályázat keretében pedig 2650 gazdaság szerelkezett fel összesen 6 ezer traktorral 5200 munkagéppel és 1460 betakarítógéppel, illetve az azokhoz szükséges adapterekkel és vágóasztalokkal – sorolta. A gépbeszerzések ekkora nagyságrendjéből pedig szerinte az is következik, hogy nem csak a kereskedők, hanem a gyártók forgalmának növekedésében is érezhetőek ezek a fejlesztések. Bár a gazdasági nehézségek miatt az elmúlt év második felétől sok gazdálkodó visszafogta beruházásait, a kifizetési adatokból az látszik, hogy az ezeken a pályázatokon nyertes termelők többsége végig tudja vinni gépbeszerzéseit.

Feldman Zsolt elmondta: bíznak benne, hogy a háború és a mostani nehéz gazdasági helyzet is enyhül, a most a likviditásuk megőrzésére koncentráló gazdálkodók pedig ismét előtérbe helyezik a fejlesztéseket. A jelenlegi uniós támogatási ciklus végéig, vagyis 2027-ig 1500 milliárd forint áll rendelkezésre beruházásokra, az új pályázatokat pedig 2021-2022-ben meghirdetett programok tapasztalatai alapján, annak a termékpálya-fejlesztéseket lehetővé tevő rendszer folytatásaként írják majd ki. Az idei év viszont nem az új beruházási pályázatok kiírásáról szól, azokra az idei év utolsó negyedéve, illetve 2024 eleje előtt nem kerül sor.

Pénz és idő is van minderre, a jelenlegi gazdasági környezet nem is igényli a rohanást

– fogalmazott. Arra készülhetnek a gazdálkodók, hogy az új rendszerben felértékelődik a vertikális vagy horizontális integrációban való részvétel, a termelékenység növelésén túl pedig nagy erőfeszítéseket tesznek a piaci hatékonyság növelésére is.