A koronavírus hatása az európai országok mezőgazdaságában

Annak ellenére, hogy bizonyos gazdasági tevékenységek részben újraindultak az EU-ban, a legtöbb ágazat piaci helyzete tavaszhoz képest nem javult jelentősen, és továbbra is nagyon törékeny. Míg a helyzet bizonyos mértékben stabilizálódott, a termelők attól tartanak, hogy az előttünk álló bizonytalanságok miatt további nyomás nehezedik a piacra, mint példáúl a COVID-19 második hullámának és az ebből fakadó lehetséges korlátozásoknak, a gazdasági recessziónak, a kereslet-kínálat egyensúlyának további változása… A HORECA piac mellett az idegenforgalom, vendéglátás visszaesése a második félévben például már a magas olajsavas napraforgó árának 30 százalékos visszaesését hozta Dél-Európában. Ez annak köszönhető, hogy a vendéglátóipar és a turizmus bezuhanása miatt az olajban sütés iránti kereslet jelentősen alacsonyabb lett.
Sajnálatos, hogy a tagállamok továbbra sem hangolják össze a karantén kritériumaik megállapításának módját, menetét. Ugyanazon területet két különböző ország „pirosnak” és „narancssárgának” tekinthet, ami akadályozza a munkavállalók és az állampolgárok mozgását mind nemzeti, mind regionális szinten. A Bizottság javaslatot tett egy tanácsi ajánlásra, amely arra ösztönzi az uniós államokat, hogy harmonizálják ezen intézkedéseiket.
A Covid-19 járvány eddigi tapasztalatai kérdéseket vetnek fel az élelmiszerellátás sérülékenységével kapcsolatban, ismét napirendre tűzte az élelmezésbiztonság kérdését. Az éghajlatváltozás folyamatos fenyegetésével párhuzamosan a mezőgazdaságnak kulcsfontosságú szerepe van annak biztosításában, hogy az európai élelmiszerek továbbra is biztonságosak, táplálóak, megfizethetőek és bőségesek maradjanak. Ennek eléréséhez a gazdálkodóknak segítségre lesz szükségük a jelenlegi veszélyek enyhítéséhez és az azokhoz való alkalmazkodáshoz.
Az első értékelések alapján a Bizottság jelezte, hogy elsőbbséget élvez az Unió élelmiszertermelésének fenntartása és a stabil élelmiszerellátás biztosítását célzó intézkedések. Németország EU Tanácsának elnöksége alatt ezért ennek a létfontosságú ágazatnak a megerősítését szorgalmazza.
Sok érdekelt úgy véli, hogy a nemrégiben közzétett Farm to Fork stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia Bizottság általi végrehajtásának racionálisabban kellene elismernie a mezőgazdaság szerepét. Ha a mezőgazdaságot a megoldás részének tekintjük, nem csak a problémának, az az értékes természeti erőforrások leghatékonyabb felhasználását segítheti elő.
Sajnálatos tény, hogy Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke szeptember 16-i az Unió helyzetéről szóló értékelő beszédében – amely a Bizottság egyik legfontosabb megnyilvánulása – nem szólt a mezőgazdaságról. Christiane Lambert a COPA frissen megválasztott elnöke csalódottságát fejezte ki emiatt a feledékenység miatt. „Hogyan mondhat beszédet az Unió vezetőjeként egy agrárország volt minisztere és most egy nagy mezőgazdasági kontinens biztosa – aminek első politikája 1960 óta a közös agrárpolitika (KAP) -, anélkül, hogy a mezőgazdaságról beszélne?” Lambert szerint a mezőgazdasági szektor szerepének és elismertségének fontosságát különösen a COVID-19 válság nyomán mindenki felismerhette. Tim Cullinan az Ír Farmerszövetség elnöke és a COPA alelnöke szintén csalódottságát fejezte ki. Hozzátette „Európa gyorsabban akar haladni, de az élelmiszerbiztonságról és az élelmiszertermelésre gyakorolt hatásokról nem szabad megfeledkezni. A COVID-19 válság megmutatta, hogy milyen törékeny lehet az élelmiszer-ellátási láncunk”- figyelmeztetett Cullinan. (Dr. Laczkó András/NAK)