A biztosítás szerepe az új kockázatkezelési rendszerben

2021. március 05. – A kiszámíthatatlan időjárási körülmények, a világgazdaság, a különböző járványok káros hatásai egyre bizonytalanabbá teszik a gazdálkodást, a mezőgazdasági termelést. Ezeket a kockázatokat mindnyájan érezzük és azt is tapasztaltuk, hogy a védekezés ellenük szinte lehetetlen.

Elsősorban az időjárás okozta károk enyhítése érdekében jött létre a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR), mely 2020-ban egy újabb, a IV. pillérrel bővült.
Az MKR elemei
I. pillér: Agrárkárenyhítési rendszer
II. pillér: Mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás
III. pillér: Országos Jégkármérséklő rendszer
IV. pillér: Mezőgazdasági Krízisbiztosítási rendszer
Az MKR I. és II. pillére egymásra épül
Az Agrárkárenyhítés (I. pillér) létrehozta a mezőgazdasági termelőkből álló kockázati közösséget és a kárenyhítési alapot, mely alapszintű segítséget nyújt természeti csapások okozta károk esetén, a jogos kárigény 40%-ának térítésével. Termelői öngondoskodást jelentő biztosítással (II. pillér) kiegészítve jelent azonban igazi védelmet, hiszen így akár 80%-a is megtérülhet a jövedelemcsökkenésnek. Sőt a leggyakoribb jég kockázatnál a biztosító társaságok már 5%-ot meghaladó kár esetében akár 90%-os szolgáltatást nyújtanak. A biztosítótársaságok a kárügy lezárását követően térítenek (jellemzően betakarítás idejében), ezzel szemben a kárenyhítő juttatás kifizetése következő termelési év elejére nyúlik át (március). A bevétel tervezésének szempontjából is fontos, mikor kerül kifizetésre az adott kárösszeg. A II. pillér mezőgazdasági biztosításai után akár 70%-os díjtámogatás is jár a gazdálkodó számára, melyet még tárgyév végén folyósít a Kincstár a jogosultaknak.
A III. pillér megelőz, a IV. pillér hosszútávú stabilitást kínál
Az Agrárkamara által üzemeltetett JÉGER (III. pillér) zivatarszezonban mérsékli a pusztító jégverés által okozott károkat. A Krízisbiztosítás (IV. pillér) az időjárási kockázatokon túl, az olyan egyéb tényezők negatív hatásai által okozott jövedelemcsökkenést is kompenzálja, mint például az állat- és növénybetegségek, piaci korlátozások. Fontos előrelépés, hogy a Krízisbiztosítás már az állatartók számára is lehetőséget nyújt részleges jövedelemcsökkenés kompenzációra. A Krízisbiztosítási rendszerhez önkéntes a csatlakozás, azonban legalább három év tagságot vállalni kell. A kompenzáció alapja az elmúlt három év átlagjövedelme, ehhez hasonlítja a rendszer a tárgyévi jövedelmet. Amennyiben a tárgyévi jövedelem legalább 30% mértékben elmarad az előző évek átlagától, úgy a termelő a kiesés 69,9%-át kapja meg kompenzáció formájában, a gazdasági zárást (mérlegbeadást) követően október végén (tárgyévet követő év!).
Az MKR aktuális tapasztalatai
Az elmúlt évek alapján legnagyobb kockázatot a növénytermesztők számára a tavaszi fagy és az aszály jelentették, melyek az ültetvényekben, valamint őszi vetésű kultúrákban okoznak jelentős termésveszteséget. Ez az oka annak, hogy a biztosító társaságok ezeket a kockázatokat nagyon korlátozottan és limitáltan vállalják. Tavaszi fagy kockázatot gyakran mossák össze a téli faggyal. Fontos hangsúlyozni, hogy a biztosítók feltételiben a tavasz április 1-én kezdődik, tehát az ezt megelőző fagykárok csak akkor minősülnek biztosítási eseménynek, ha azt -15°C, vagy annál hidegebb hőmérséklet okozza. Ha valaki nem volt elég éber, és elmulasztotta, hogy teljeskörű biztosítást kössön tavaszi fagy kockázatra, még mindig lehetősége van az I-es pillérből kárenyhítő juttatás igénylésére.
Egyre jellemzőbb hazánkban a kora tavaszi aszály is, mely leginkább az őszi vetésű növényeinkben okoz kárt. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a biztosítók kockázatviselése a szerződéskötést követően kezdődik, így az ezt megelőző csapadékmentes napok nem számítanak biztosítási eseménynek. A Kamara Falugazdász hálózata a gazdák rendelkezésére áll, így a kibővített kockázatkezelési rendszerben is tudnak segíteni, akár egyénre szabott megoldást keresni. (NAK)