Sok volt a pluszmunka

A viszontagságos időjárás és az emiatt szükségessé vált jóval több munka ellenére sikeres és eredményes év volt az idei a zalai agráriumban. Ez is kiderült azon a hétfő esti fórumon, melyre a Zala Megyei Gazdakörök Szövetsége invitálta a megyében gazdálkodókat.

A fórumnak otthont adó PE Georgikon Kar dékánja, dr. Polgár J. Péter köszöntőjét követően Süle Katalin, a szervező Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta: az agrárium aktuális kérdései mellett a hagyományos évértékelő rendezvényen most először kerül szóba részletesebben is az élelmiszeripar, s ez így lesz a jövőben is. Az idei esztendőt a gazdálkodók szempontjából kaotikusként jellemezte, hiszen az időjárási viszontagságok miatt egész évben sok feladat volt. Ennek ellenére – ha rekordtermést nem is sikerült elérni – a megyei átlagot nézve jó évet zártak a zalai gazdák.

– Ha a növénytermesztést nézzük, néhány területet kivéve minden fontosabb növénykultúrában elérték a kívánt mennyiséget és minőséget. Egyedül a búza minősége lett gyengébb a korábbinál. Az állattenyésztésben fejlődés tapasztalható. Míg az ország különböző pontjain a kiskérődző állományokban minimális az emelkedés vagy stagnálás van, s bizonyos területeken csökkenés jellemző, addig Zalában növekedést tapasztaltunk. A húsmarha tekintetében pedig jelentős emelkedés volt. Egyre többen tértek át élelmiszer előállításra. A helyi termékek megjelenése minden településen tapasztalható, ahol erre lehetőség van, minden városban működnek helyi termék piacok, s mindegyik nagyon látogatott. Így azt mondhatjuk: sikeres és eredményes évet zártak a gazdálkodók – hangsúlyozta Süle Katalin.

Hasonlóan vélekedett az országos helyzetről Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, aki az agrárágazat eredményeit s az élelmiszeripar és -biztonság aktualitásait foglalta össze. Az országos helyzetről elmondta: büszkék lehetünk eredményeinkre. Kiemelte a szőlészeket, borászokat, méhészeket és a vidékfejlesztési pályázatok révén megvalósult terveket.

– A vidékfejlesztésben az élelmiszeripar fontos a vidéki munkahelyek megőrzése és újak teremtése, továbbá a vidék népességmegtartó erejének erősítése miatt. S azért is, hogy a gazdák által megtermelt minőségi alapanyagok minél nagyobb feldolgozottsággal ke­rüljenek piacra. A technikai, technológiai fejlődés segíthet az élelmiszeripari vállalkozásoknak, hogy fel tudják venni európai társaikkal a versenyt – részletezte az államtitkár.

Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a közbeszerzésekről tájékoztatott, az agrárium fejlesztési elképzeléseiről Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, míg az aktuális agrárpolitikai helyzetről Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke szólt. A lehetőségek, a kihívások és a küzdelem éveként, így közepesként értékelte az idei esztendőt az országos helyzetképet felvázolva, az időjárás és a kiszámíthatatlan piaci viszonyok miatt. A feladatok közül legfontosabbként azt említette, hogy a robbanásszerű fejlődés, a precíziós gazdálkodás szükségessége és a klímaváltozás kihívásai miatt innovatív megoldásokra van szükség a versenyképesség megőrzéséért.