A mezőgazdaságban nem éves, hanem hosszabb távú trendeket érdemes nézni, hiszen egy-egy adott évre az időjárás vagy a piaci viszonyok drasztikusabb változásai nagy befolyással vannak. Ezek alapján a 2020 eleje óta megjelentetett, az agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő MBH AgrárTrend Indexből már érdemes következtetéseket levonni – mondta az idei első negyedéves adatok bemutatásán Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. A Világgazdaság tudósítása szerint az egyes ágazatok indexeiből számolt 33,7 pontos átlag már közel van az egyensúlyi értéknek tekintett 35 ponthoz, amelynek az eléréséhez 3-5 százalékos növekedésre lenne szükség. Ez egyébként 2024 negyedik negyedévéhez képest 0,1 pontos, éves összehasonlításban viszont jóval dinamikusabb, 3,9 pontos növekedést jelent. Fontos összehasonlítási alap, hogy a jelenlegi érték az orosz–ukrán háború előtti időszakot meghaladó magasságban van.

Újdonság viszont, hogy a sertés és a baromfi termékpálya már meghaladta az egyensúlyi pontot. „Ne sajnáljuk tőlük, nagy mélységekből jöttek föl, és akik a nehéz évek után is kitartottak állattenyésztés mellett, megérdemlik, hogy most jövedelmet termeljenek” – tette hozzá. A hosszabb távú trendeket figyelembe véve az látszik, hogy nemcsak az állattifehérje-előállításban, hanem az összes termékpályán javulnak a várakozások, beleértve a szántóföldi növénytermesztést, amely a hosszabb ideig tartó kedvező piaci helyzet után nagyot zuhant.

A gabona termékpályákon az látszik, hogy az előrejelzések szerint a globális termésmennyiség alacsonyabb lesz a korábban vártnál, ami a tőzsdéken emelkedéshez vezetett, és később a fogyasztásban is növekedésre lehet számítani. Hollósi Dávid ugyanakkor óva intett attól, hogy bárki meredek gabonaár-emelkedésre számítson, különösen ne a 2022-es árak visszatérésére, mert azok irreálisan magasak voltak. Héjja Csaba, a bank stratégiai elemzője ehhez azt tette hozzá, hogy az idei csapadékeloszlásban is jól látszik, hogy az északnyugatról érkező esőfelhők már nem érnek el a Tiszántúlra, különösen Délkelet-Magyarországra. Így volt ez már tavaly is, és a 2022-es aszállyal számolva ott gyakorlatilag három év csapadékmennyisége hiányzik. Így valóban az utolsó pillanatban érkezett most az országos eső, ami után el lehet mondani, hogy az április is aranyat ér, de az eredeti mondás is érvényes lesz, mert a jó terméshez még májusban is szükség lesz nagyobb mennyiségű csapadékra.

Az egyes termékpályák kilátásait elemezve megjegyezte, hogy a kukoricánál és a napraforgónál még az ótermés határozza meg a piacot, a gyümölcsnél pedig ugyan a tavaszi fagykárok egyelőre elmaradtak, de a fogyasztói kereslet csak részben látszik helyreállni.

A szántóföldi zöldségtermelés helyzetét a kínai kukoricakonzerv dömpingje befolyásolja negatívan, a húsmarhánál pedig a török piac gyengélkedése okoz gondot – bár itt mindig nagyfokú volatilitás volt a jellemző.

Fagy a gyümölcsösökben: veszteségek vannak, de korai még temetni a szezontA kajszit és a korán virágzó szilvát érte fagykár a múlt héten, ennek mértéke még nem ismert, az alma, a meggy és a dió azonban még virágzás előtt volt a lehűléskor, így ezeknél végképp nem lehet termésveszteségről beszélni.

Sokatmondó az az adat is, amelyik az index megjelentetésének kezdetétől vizsgálja az egyes ágazatokhoz kapcsolt értékeket, ebből pedig jól látszik, hogy hosszabb távon a kukorica, a búza és a napraforgó termékpályák stabilabbak, mint a most jól teljesítő baromfi- és sertésszektor.

Az ágazat pozitív helyzetértékelése mellett is két fontos kérdés van az agráriumban: a klímaváltozás és a hatékonyságnövelés – mondta. Az ezekre adott válaszokat segíthetik a hamarosan megnyíló 1500 milliárd forint értékű beruházási pályázatok, valamint a csökkenő kamatok miatt újból előtérbe kerülő banki finanszírozás.

A források hatékony felhasználását szolgálja az a kidolgozás alatt álló kamattámogatás is, amely szerint várhatóan a teljes beruházási költség 10 százaléka elkölthető lesz kamatteherre.

Ugyancsak valószínűsíthető egy garanciadíj-támogatás is, amely ingyenes lesz a pályázók számára, és a billegő projekteket jó eséllyel „átlöki” a pozitív döntés irányába. Hollósi Dávid szerint egyébként ezeken túl azért is bízni lehet abban, hogy most nagyobb százalékban valósítják meg a nyertes pályázatokat az ágazati szereplők, mert az elmúlt időszakban eléggé jól megrostálódott az életképesek vállalkozások köre. Szerinte a hosszabb távon nyertesek fognak pályázni, és a beruházásokból a következő időszakban kimaradók jó eséllyel nem tudnak megmaradni a piacon.

Csapdába került az élelmiszeripar – az alapanyag a magyar termelők nyakán maradA mennyiség növelése helyett a minőségi alapanyagok termelése lehet a kiút a hazai agrártermelők számára, az is akkor, ha a nyersanyagok helyett feldolgozott termékek kerülnek a külpiacokra.