Hetedik alkalommal rendezték meg múlt pénteken és szombaton a Kiskunhalasi Burgonya Napokat a Bács Gazda-Coop Kft. szervezésében, ahol a fajtabemutatók mellett a legújabb tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi technológiákról, csomagolástechnikáról is hasznos információkat hallhattak a termelők – számolt be a baon.hu.

Zsigmond Richárd, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője elmondta, 2014-től célul tűzték ki, hogy a szakmai érdekképviselet mellett minél nagyobb mértékben igyekezzenek kielégíteni a mezőgazdasági termelők igényeit is.

Ennek érdekében országos szinten fajtakísérleti és fajtakitermesztési hálózatot működtetnek, amelyet az elmúlt évben két állomással is bővítettek, hogy az uniós zöldstratégiának megfelelően 2030-ig mind a növényvédőszer-, mind a műtrágya-felhasználás szempontjából a jelenlegi nyolcszázalékos ökológiai területet harminc százalékra tudják növelni.

Fotó: Kuklis István Délmagyarország DM KI

Szabó Lajos, a Bács Gazda-Coop Kft. ügyvezetője szerint folyamatosan csökken a magyarországi burgonya-termőterület, úgy a vetőburgonyát, mint az étkezési burgonyát illetően. Már kevesebb mint a tizedére esett vissza a hazai burgonyatermesztés, ami alig éri el a nyolcezer hektárt. Ehhez szerinte hozzájárult a hazai feldolgozóipar megszűnése, az uniós csatlakozással még nyitottabbá váló határok, és a klímaváltozás sem segít az ágazat szereplőinek. Az étkezési burgonya több mint negyven százalékát hozzuk be külföldről, mert a hazai időjárás miatt a magas minőségű burgonya nagy mennyiségben nem áll rendelkezésre, amit az áruházláncok igényelnének.

Mindössze néhány nagyobb hazai termelő képes arra, hogy folyamatosan egységesen magas minőségben és nagy mennyiségben szállítson be előkészítve vagy már pultra készen – hangoztatta a szakember, aki szerint az eddigieknél is nagyobb állami támogatásra lenne szüksége a hazai burgonyaágazatnak, hogy megérje a zöldségfajtát előállítani a termelőknek.

Polgár Zsolt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keszthelyi Burgonyakutatási Központjának igazgatója az érkező állami támogatási forrásokra hívta fel a figyelmet, amit a termelőknek ki kell tudni használni, de nem úgy, hogy a megvásárolt gépekkel továbbra is a gazdaságossági limitáron előállított termékkel próbáljanak meg fennmaradni.

Olyan terméket kell előállítani, amin haszon is van, mert az állami erőforrás sem lesz végtelen, amiből mindig meg tudjuk majd újítani a mezőgazdaságot, nem erre kellene alapozni

– fogalmazott az egyetemi tanár, aki ugyanakkor irreálisnak nevezte azt az uniós elvárást, hogy harminc százalékra vigyék fel a termelők az ökológiai termesztés arányát a magyar mezőgazdaságon belül.

Ki lehet tűzni ilyen célokat, viszont nincsenek meg sem azok a termőföldterületek, sem azok az eszközök, amikkel rá lehetne venni a gazdákat még a támogatás szintjének az emelésével sem, hogy áttérjenek ökológiai termesztésre – hangoztatta a szakember, aki ugyanakkor kiemelte: tehetnek a kutatóintézetek szakmailag azért, hogy ez az átállás legalább arányaiban, valamilyen szinten jobban megvalósuljon, ehhez azonban szükségszerű, hogy a termelők, a gazdák képezzék magukat.

Ehhez az is kell, hogy ne a közösségi médiumok oldalain létrejövő különböző álszakértő csoportokban tájékozódjanak a burgonyatermesztés folyamatairól, hanem szakemberektől kérjenek tájékoztatást.

Forrás: Pozsgai Ákos, baon.hu