Többletköltségeket és alacsony hozamokat okozott az aszály

Forrás: HAON
Fotó: MW-archív
Alacsony termésátlagokat, valamint jelentős többletköltséget és többletmunkát okozott az idei csapadékmentes időjárás. Hajdú-Biharban gyengén produkált a kukorica, a cukorrépa és a burgonya is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatása szerint a napraforgó termésátlaga nagy szórást mutat az északkeleti és löszháti térségekben a hektáronkénti 4 tonnás termésátlagok sem ritkák, ugyanakkor a déli bihari területeken előfordul 2 és fél tonnás termésátlag is – írta meg a Hajdú-Bihari Napló.

A burgonya és a kukorica termésátlagai jelentősen elmaradnak a sokéves átlagtól az aszályos időjárás miatt.

A termésátlagok nem csak megyén belül, de még egy gazdálkodó táblái között is hatalmas különbséget mutatnak; hektáronként 4 és 10 tonna közöttiek. A NAK adatai alapján a löszháton példátlanul 6-7 tonna körüli a termés, ami rossz eredménynek számít.

Hajdú-Bihar megyében idén 10 és 30 tonna közötti a burgonya hektáronkénti termésátlaga, a gumók mérete kicsi. A hőhullámok miatt még az öntözött területeken is 40-50 százalékkal esett vissza az idei termés a korábbiakhoz képest.

A csapadékmentes időjárás megviselte a cukorrépaállományt is. Immár 384 hektárra csökkent Hajdú-Bihar megyében a cukorrépa vetésterülete a kamara tájékoztatása szerint, és gyengének mondható, 55 tonna hektáronkénti termésátlagot produkált.

Az aszály miatt szárazabbak a földek, így a munkagépek nehezebben tudnak dolgozni. Az őszi talajmunkákat a gázolaj és a műtrágya árainak folyamatos emelkedése is nehezíti. Sőt, a műtrágya esetében az áremelkedés miatt az áruhiány is várakozásra kényszeríti a gazdákat.

Azt tapasztalom, a gazdák többsége kivár még egy csapadékosabb időszakra számítva

– nyilatkozta Polgárné Kóti Julianna, aki Komádi térségében búzát, kukoricát és napraforgót termeszt. Mint hozzátette, a napraforgó és a kukorica árai napi szinten változnak, a műtrágya esetében pedig az áruhiány is várakozásra kényszeríti a gazdákat.

Hajdú-Bihar megye nagy részén rendkívül nehéz az őszi munkálatok végzése a száraz talajon. Ilyen körülmények között a megfelelő magágy készítésekor egy hektáron csaknem 30 százalékkal nagyobb az üzemanyag-felhasználás. Legalább 40-50 milliméter csapadékra lenne szükség az ideális munkavégzéshez, emellett pedig . A gazdálkodók a NAK tájékoztatása szerint az elvetett őszi kalászosok kelése miatt is aggódnak. Az ideális az lenne, ha a csapadék hó formájában jelenne meg, amely megvédené az őszi vetést – állítja a komádi gazdálkodó.

Az agrárkamara felhívja a gazdálkodók figyelmét a munkagépekkel való balesetmentes közlekedésre. A közutakra felhordott sár ugyanis balesetveszélyes, amely elkerülhető a sárlezáró aszfaltos bekötők használatával. A jogszabály is arról rendelkezik, hogy a sár felhordójának a feladata az útszakasz tisztítása. A köztestület álláspontja szerinta széles munkagéppel közlekedőknek a szembejövő forgalom elengedése céljából meg kellene állniuk, ahelyett, hogy lehúzódnak. Így elkerülhető, hogy egy-egy út menti műanyag jelzőtáblát kitörjenek.

Szerző: Bekecs Sándor