Azzal, hogy Ukrajna nem tud szállítani, a piac teljesen felbolydult, azok a kereskedők, akiknek az ukrán búzára alapozott szállítási kötelezettségük van, mindenáron megpróbálják a terményt beszerezni Európából is, ami gyorsan felemelte a tőzsdei és a fizikai piaci árakat is – mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Álláspontja szerint a kormányzati lépés – amely május 15-éig a gabona kiszállításának bejelentési kötelezettségét írja elő az állam elővásárlási jogával – azt a helyzetet kívánja megelőzni, hogy a belföldi ellátás veszélybe kerüljön a kiáramló gabona miatt. Ha a még az országban készleten lévő árut kiszippantotta volna az export, az valóban problémát jelentett volna, mert sem a malomipar, sem a takarmányipar nem rendelkezik akkora készlettel, amely elegendő lenne a szezon végéig tartó működéshez, tehát nekik még venni kell alapanyagot a működéshez – mondta Lakatos Zoltán.

Idén az európai piacra a háború kirobbanása előtt új exportkötés nem született, a 100 ezer forint fölötti áron nem volt vásárlói igény, és ezen a helyzeten változtatott az orosz-ukrán háború – tette hozzá. A lisztexportra ugyanakkor nincs hatással az intézkedés, azt most a magasra srófolt magyarországi árak fogják vissza, így most azt kell mondani, hogy szinte versenyképtelenek vagyunk a román piacon – mondta.

A gabonakereskedőkkel nem egyeztettek a döntés előtt, így viszont egy sor olyan kérdés felmerül, amit a jogszabály nem rendez

– mondta a VG-nek Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. A jelek szerint – mivel a jogászok álláspontja szerint ez a helyzet nem minősül vis maiornak – a szerződéseiket az exportkorlátozás miatt teljesíteni nem tudó piaci szereplők perek elé néznek, és ez igaz lehet akár az államra is. Pótsa Zsófia elmondta, hogy a december végén végzett felmérés szerint még volt exportárualap az országban, különösen kukoricából volt alacsony a kivitel. Magát a döntést egyébként támogatnák is, hiszen minden országnak szüksége van tartalékokra, a bejelentés módjával nem értenek egyet.

Kérdés ugyanis, hogy mi a helyzet azokkal a felpakolt gabonaszállítmányokkal, amelyek a rendelet hatálybalépéséig nem hagyták el az országot. Hol tartják az árut addig, ameddig az állam dönt arról, hogy megvásárolja-e az adott tételt, és kinek a költsége lesz a tárolás, illetve rakodás – sorolta a nyitott kérdéseket, hozzátéve, hogy az államnak harminc napja van arra, hogy határozzon, ami indokolatlanul soknak tűnik.

Az Agrárminisztérium a VG érdeklődésére Magyarország takarmányozási, valamint élelmezési alapanyagokból történő ellátásbiztonságának szavatolásával indokolta a lépést. Az intézkedést megelőző jellegűnek nevezte, amelyet a gabonapiaci folyamatok kiszámíthatatlansága miatt vezettek be.