Nagy feszültségek a gabonapiacon – aratáskor robbanhat a bomba

Fotó: Arany Gábor /. Zalai Hírlap.
Az e heti esőzések következtében a hatmillió tonnás búzatermés sem elképzelhetetlen, miközben a felesleget szinte reménytelen az exportpiacokra juttatni, és a hazai felhasználók sem fognak hosszabb időre betárolni a kenyérgabonából. A kisebb integrátorok már értesítették a partnereiket, hogy az idén nem tudják átvenni a terményt.

„Ilyen szép búzát nem nagyon láttam hosszú pályafutásom során: szépek a kalászok, ha pedig az eső miatt a szemek kiteljesednek, akkor egy 5,7-6 millió tonnás termés is lehetséges” – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az 1,02 millió hektáron – vagyis a korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett területen – termő búza mennyiségét tovább növeli az átmenő készlet, ami Lakatos számításai szerint 500-700 ezer tonna körüli lehet. Ehhez hozzá kell adni a 100-150 ezer tonna, a környező uniós országokból „becsorgó” importot is. Az átmenő készlet a korábbi várakozásoknál így is kisebb, amit az magyaráz, hogy az utóbbi hetekben volt némi export.

A nagyon kevés, mindössze 2,8 millió tonnás, jelentős részben gombatoxinnal fertőzött kukoricatermés miatt a takarmánygyártók a szokásos 900 ezer helyett ebben a szezonban 1,3 millió tonna búzát kevertek a tápokba.

Az új terméssel együtt így is rekordnagyságú, mintegy 7 millió tonna búza áll majd rendelkezésre, ami 400 milliárd forint körüli érték, ennek a finanszírozása pedig nagy gondot jelent

– vetítette előre.

Azt ugyanis semmi sem indokolja, hogy a malomipar és a takarmányfeldolgozók kéthavi készletnél többet vásároljanak fel ilyen magas kamatok mellett, ezen a kínálati piacon nincs értelme ennél nagyobb készletet finanszírozniuk.

Itt lesz a rengeteg áru, a 3,5-4 millió tonna felesleget pedig nem lehet kivinni az országból, mert az exportpiacainkat elfoglalták az orosz és ukrán búzák, emiatt pedig nagyon nagy készlet marad a termelőknél. A raktárakban viszont a szokásosnál jóval kevesebb a hely. A búza és az árpa tárolása talán még megoldott, de ha a kukorica- és napraforgótermés bejön, akkor ott már „nézegetni kell”, hogy hová tárolják be a terményt – fogalmazott.

Az összefogás szükségességéről beszélt egy minapi előadásában Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOS) elnöke is. Becslései szerint is eléri a hatmillió tonnát a búzatermés, és a jelenlegi helyzetben problémát jelent, hogy az ukrán árak jóval a világpiaciak alatt vannak, a magyar termelőknek pedig ehhez kell alkalmazkodniuk. Tavaly július-augusztusban elindultak a kiszállítások, ám ez nem váltotta be a reményeket, mert nem az eredeti célországokat érték el, a szállítmányok 40 százalékban Nyugat-Európába, a mi piacainkra érkeztek, az exportunk ennek köszönhetően is ellehetetlenült.

Tovább tetézte a gabonapiaci problémákat, hogy nem időben vezették ki az exportlassítást. Ezt már tavaly ősszel meg kellett volna tenni, mivel mire tényleg megtörtént, addigra tonnánként 150 euróval csökkentek a világpiaci árak, közben a forint is erősödött.

Mint mondta,

a feszültség az aratás kezdetén, vagyis körülbelül három hét múlva fog kirobbanni, amikor sok termelő nem tudja hová tenni a gabonáját.

Nagy bajban lesznek tehát a tárolóhely nélküli termelők, ugyanis sok kis integrátor már kiértesítette a partnereit, hogy nem veszi át a terményt a már meglévő készletek miatt. A GOSZ szerint átmeneti segítséget kellene biztosítani a malomipar és a takarmánygyártók számára, hogy felvásárolja ezeket a készleteket.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink