Nincs változás a gabonapiacon, alacsony szinten maradtak az árak, sőt a tőzsdei árak sem mozdulnak jó néhány hete – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. A termelőktől az érdekképviselethez befutott adatok szerint legfeljebb egy-kétezer forintos eltérések vannak az ajánlati árakban az elmúlt havihoz képest. A termelők panaszkodnak, hogy nincs kereslet – nem is érkeztek minden megyéből adatok – továbbra is csupán a nagyon jó minőségű, és a javító búzát keresik, ez a kategória viszont most meglehetősen ritka a piacon. A kukoricánál 50 ezer forint, vagy azt némileg meghaladó az ár, ami a 8 tonnás átlagtermésnél biztos veszteség, ugyanis a MOSZ számításai szerint hektáronként 500-550 ezer forint volt a ráfordítás, vagyis ilyen árak mellett minimum 10 tonnás hozammal lenne elkerülhető a veszteség.

Az idén megtermelt 5,6 millió tonna búza mennyiségileg jónak számít, a baj a minőséggel van, ami a szokásosnál lényegesen rosszabb, csupán 30, maximum 35 százalék felel meg az étkezési minőségi kritériumoknak, a többi nem – mondta a lapnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az árakról elmondta, hogy az év eleji 135-140 ezer forintos tonnánkénti búzaárak visszaestek, az aratáskori induló árak pedig 63-65 ezer forint körül alakultak.

A nagy mennyiségű takarmánybúza eközben nyomja a piacot. Lakatos szerint minimum 2,8 millió, de lehet, hogy 3 millió tonna búzát kellene kivinni, ami szinte kizárt, hogy sikerüljön. Ezért szinte végig kínálati nyomás lesz a hazai búzapiacon – hívta fel a figyelmet.

Most egyértelműen kiderült, hogy

műtrágya nélkül Magyarországon nem tudunk jó minőségű búzát termelni

– mondta Lakatos. Ugyanis kevés műtrágyát szúrtak a termelők a búza alá, mert drága volt. A hajdúsági és az észak-békési részen, valamint a Jászságban azért lett jobb minőségű termés, mert ezeken a területeken tavaly a kukoricát hamar ki kellett tárcsázni az aszály miatt, és az addig kijuttatott nitrogén a talajban maradt. Az pedig a búza alá kiszórt műtrágyával együtt már képes volt jó hatást kifejteni.

Lakatos Zoltán emlékeztetett arra, hogy a sok eső miatt kukoricából sokan nagy termést vártak, de az elmaradt, noha a 8 tonna körüli termésátlag nem rossz, ráadásul az idei termés toxinmentes. A nagy gond az, hogy az ára rettentően nyomott, 50 ezer forint körüli, amiből szerinte sem lehet nyereséget termelni még 10 tonnás termésnél sem.

A nagy kérdés az a magyar agrárium előtt, hogy mi lesz a gabonatermelés jövője, mert a következő betakarításig sem a búza, sem a kukorica nem fog elfogyni. Tudomásul kell venni, hogy ezzel az alacsony árral kell versenyezni, különösen úgy, hogy az exportpiacok egy részét el is vesztettük – mondta a vezérigazgató. Ha pedig ezek az árak tartósak lesznek, ezzel a birtokszerkezettel, ezzel a gazdaságossággal a magyar termelők nem lesznek versenyképesek a világpiacon – nyomatékosította.

El kell kezdeni „összerakni a birtokokat” nagyobb táblákban művelni a földet, amihez szövetkezeteket kellene alakítani – vetette fel. Ha ez nem történik meg, akkor a kisbirtokokat valószínűleg eladják a jellemzően idős tulajdonosaik, ami végső soron szintén koncentrációt eredményez majd, de már kevesebb embernek biztosít majd megélhetést ugyanakkora terület. Lakatos szerint most a legrosszabb döntés az lehet a termelőktől, hogy nem szúrnak ki elég műtrágyát, vagy a lehető legnagyobb területet ugaroltatják.

Az viszont már most látszik, hogy a búza vetésterülete 7-10 százalékkal kisebb lesz, és még kérdés, hogy akik tervezték, de eddig nem sikerült vetniük, a csapadékos időjárás miatt tudnak-e a következő másfél-két hétben. Nekik már az lesz a kérdés, hogy szabad-e búzát vetni november végén, december elején.