A vártnál mindenhol legalább egy-két tonnával kisebb lesz a kalászos gabonák hektáronkénti termésmennyisége – számolt be az aratás eddigi tapasztalatairól a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A csapadékos, de hűvösebb tavaszi időjárásban ugyanis elsősorban a kalászosok zöld tömegét adó vegetatív szervek növekedtek, erre fordította energiáit a növény, a generatívak, amelyek a termést adják, háttérbe szorultak – magyarázta. Tény az is, hogy a gazdálkodók a szokásosnál jóval kevesebb műtrágyát szórtak ki, s a hatóanyagok hiánya is befolyásolhatta a termésmennyiséget. Még lényegesebb, hogy a kijuttatott tápanyagpótló mennyisége nem csupán kevesebb volt, hanem azon belül nitrogéntúlsúlyos, ami szintén a vegetatív szervek növekedését segítette.

Korábban az Agrárközgazdasági Intézet is beszámolt róla, hogy az első negyedévében a gazdálkodók 40 százalékkal kevesebb műtrágyát vásároltak, mint egy évvel korábban, és már tavaly is jelentősen csökkent az értékesített mennyiség. Jól tetten érhető az is, hogy legkevésbé a nitrogénről mondtak le a termelők, az első negyedéves adatok szerint legalábbis ennek a forgalma csökkent legkevésbé: 28,7, a kálium 42,4, a foszfor aránya pedig 43,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban

A gazdálkodók beszámolói szerint azonban úgy tűnik, nem feltétlenül csak a műtrágyahiányra vezethető vissza a vártnál gyengébb termés. Egy hajdú-bihari gazdálkodó például arról számolt be, hogy náluk korszerű technológiával dolgoznak, mindent „alátettek” a búzának, vagyis megkapta a szükséges tápanyagpótlást, ráadásul megfelelő volt a csapadékellátottság is, a várt 8-9 tonnás hektáronkénti hozam helyett azonban csak 6,5-7 tonna körüli az eredményük – mesélte a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa. Szerinte, és több szakmabeli véleménye alapján, az alacsonyabb termésátlagok mögött az is ott lehet, hogy a tavalyi hatalmas aszály után a talajok vízháztartása nem tudott teljesen helyreállni.

Ez nem termel toxint, ugyanakkor – ha nem sikerül százszázalékosan a védekezés – hatása meglátszik a learatott búza mennyiségén. A fertőzés egyébként mindenképpen kárt okoz a gazdálkodóknak, mert növeli a növényvédelmi költségeket. Csősz Tibor szerint a vártnál alacsonyabb hozamok okainak keresésekor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tavasz idén meglehetősen hűvös volt – és ez a jelek szerint nem csak a kertészeknek okozott problémákat.

Hajdú-Biharban eddig azt tapasztalták, hogy a várakozásoknál ugyan kisebb a termés, de a más területeken tapasztaltakhoz képest mérsékeltebb a visszaesés – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Speciális helyzet ugyanakkor, hogy a megyében az állományok nagy része megdőlt. Az eddigi tapasztalatok szerint az álló búzánál 6-6,5 tonnás hektáronkénti termésátlaggal számolnak, míg a részben a nagyobb kalászsúly miatt megdőlt állományokban a „7-8 tonna is benne van” – vélekedett Lakatos. Ezzel azonban óvatosnak kell lenni, mert itt, ha az állományokat sikerül is learatni,

az alulra került szemekben elindult a csírázás, és találtak már ilyen állományban fuzáriumot is

– tette hozzá.

Mint a cégvezető elmondta, a malomipar jelent meg elsőként felvásárlóként, de a kínálati piac miatt nem fognak egyszerre nagy készletet betárolni. A takarmányosok is fognak vásárolni, de az ő készleteik jobban fel vannak töltve korábban betárolt ukrán gabonával. A kereskedők is óvatosak, árajánlataik a legjobb minőségű búzákra tonnánként 59-62 ezer forint között mozognak.

A gabonakivitelnek némi segítséget adhat az elmúlt időszak forintgyengülése, de arról semmi esetre sem beszélhetünk, hogy húzna az exportpiac.

– hívta fel a figyelmet.

Márpedig a szerbeknek – mivel oda szabad az út – nemcsak a saját termelésű, hanem ukrán, illetve orosz búza is árualapot jelenthet. Idén a logisztikai helyzet is súlyosbodott, ugyanis az ukrán tranzit foglalja a vasúti kapacitásokat is – tette hozzá.
Lakatos Zoltán 5,5-6 millió tonnás búzaterméssel számol, amihez hozzájön még félmillió tonna átmenő készlet, valamint az „innen-onnan becsorgó” 200 ezer tonna import is. Ezzel szemben áll a 2,5 millió tonnás hazai felhasználás – a többit pedig exportra kellene kivinni. (Az Aratási Koordinációs Bizottság múlt heti ülése után Feldman Zsolt, az agrártárca államtitkára 5,5 millió tonnás várható búzatermésről számolt be.) Lakatos Zoltán úgy véli:

ha 3 millió tonnát sikerülne exportálni, az a jelenlegi helyzetben igazi bravúr lenne, de a piac kínálati jellegén az sem változtatna.

Közben tapasztalatai szerint ebben a helyzetben a termelők zavarban vannak, hogy betároljanak vagy eladjanak, de azzal is számolni kell, hogy a kukorica és a napraforgó betakarításakor már raktárhiány is felléphet.

Annyi jó hír legalább van, hogy az eddig learatott búza minősége minden paraméterében jó. A Hajdú Gabona Békés északi és Hajdú-Bihar déli területeiről vásárolt fel, és tapasztalataik szerint az ott aratott búza 30-40 százaléka malmi I-es, 50 százaléka malmi II-es minőségű volt, és csak minimális volt a csupán takarmányminőséget elérő termény. Az utóbbit azokon a területeken aratták, ahol nem használtak műtrágyát.