Még az átlagnál jobb hozam esetén is hektáronként százezer forintot meghaladó veszteséget könyvelhetnek el idén a gabonatermesztők – állítja közleményében a MOSZ. A tavalyinál lényegesen kedvezőbb időjárásnak köszönhetően a hozamok ugyan magasabbak, mint az aszály sújtotta 2022-es évben, de jelentősen elmaradnak az előzetes várakozásoktól. Nem csak a termésmennyiség okoz most csalódást sok termelőnek, hanem a piaci helyzet is – írja közleményében a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).

Miközben a termelési költségeik rendkívüli módon megugrottak, addig a termények felvásárlási árai az idei évben kevesebb mint a felére zuhantak. A gazdálkodók emiatt, még az átlagosnál jobb terméseredmények mellett is, csak veszteséget termelnek. Ez sajnos minden meghatározó növény esetén igaz. A ráfizetés mértéke például a búzatermesztőknél – még átlag feletti termésátlag mellett is – meghaladhatja a hektáronkénti 100 ezer forintot is.

A hazai felvásárlási árak – melyek hosszú időn keresztül lekövették az európai tőzsdei árakat – idén elszakadtak ettől a trendtől, Magyarországon irreálisan alacsony, az uniós áraktól 30-40 százalékkal alacsonyabb árszintek alakultak ki. Ráadásul még ezen az áron is alig van kereslet a hazai gabona iránt, az uniós piac telítődött az ukrán gabonával. (Hiába nem lehet Magyarországra beszállítani búzát, a felvevőpiacainkra zavartalan az áruszállítás.)

A MOSZ szerint hatalmas baklövés volt a kormányzat részéről a tavaly bevezetett exportbejelentési kötelezettség, mivel akadályozta a piaci kapcsolatokat, a szerződések teljesítését. Ennek következtében pedig fontos piacokat vesztettünk, amelyeket a mai napig nem sikerült visszaszerezni. Ha nincs piac, nem lehet hol eladni a gabonát.

Ha nem lehet eladni, raktározni kell, a raktárak egy része pedig már így is foglalt a tavalyról áthúzódó készletekkel, valamint az ukrán importtal.

Most még van elég tárolókapacitás, de a napraforgó és különösen a kukorica betakarításakor már komoly logisztikai problémák léphetnek fel, ha addig nem sikerül a letárolt gabonafélék legalább egy részét értékesíteni

– írja közleményében a MOSZ.

Az érdekképviselet szerint a gazdák ismét rendkívül súlyos helyzetbe kerültek. A növénytermesztők jelentős hányada minden egyes hektár területén veszteséget termel. Azok után, hogy a tavaly elszenvedett, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykár mindössze 5 százalékát kompenzálta a kormányzat, a MOSZ szerint most ismét mostohagyerekként kezeli az agráriumot. A kormány ugyanis év végéig minden kis- és középvállalkozás számára a likviditási gondjaik enyhítésére kedvezményes hitelkonstrukciót biztosított, ez alól azonban érthetetlen módon csak az agrárium a kivétel.

Mint írják: sokan meg vannak róla győződve, hogy az élelmiszerek magas fogyasztói áraiért – és az élelmiszerinfláció szintjéért – a termelők a felelősek. Ezt mi sem cáfolja jobban, mint az a tény, hogy

miközben a búza termelői ára a felére esett, addig a kenyér ára gyakorlatilag változatlan.

Sok aszály sújtotta területen gazdálkodó már a tavalyi év után is azon gondolkozott, hogy a területei egy részén nem termel, mivel nem látta biztosítottnak a befektetése megtérülését. Az idei évben – a veszteségek finanszírozásának nehézségei miatt – a MOSZ szerint még több termelő fogja feltenni magának azt a kérdést, hogy érdemes e egyáltalán termelni, ha munkája eredménye csak egy vaskos veszteség.

Ha fontos a vidék, ha fontos az agrárium, akkor vissza kell szerezni az exportpiacainkat, likviditást kell biztosítani a termelőknek, minden eszközzel segíteni kell a túlélésüket, hogy ne váljunk a parlag országává – áll a közleményben.