A legfrissebb e heti adatok alapján elmondható, hogy a napraforgót már betakarították, miután a terület 98 százalékáról jelentették a munkák befejezését. A hektáronkénti termésátlag majdnem eléri a 3 tonnát (2,966 tonna), ez jó eredménynek számít. Már a nyáron jelezték a gazdálkodók, hogy jó hozamra számítanak, de érdemes megjegyezni, hogy a napraforgónál – és a kukoricánál is – többre számítottak – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének (MOSZ) tanácsosa. A napraforgónál így is rekordközeli az átlaghozam: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint legalábbis 1990 óta csak egy évben, 2019-ben emelkedett 3 tonna fölé a hektáronkénti átlaghozam – 30 kilogrammal.

A terület 44 százalékának betakarítása után 7,4 tonnás a hektáronkénti átlagtermés a kukoricánál. Ez, ahhoz képest, hogy kifejezetten kedvezett neki az időjárás – bár egyes területeket idén is elkerült a csapadék –, inkább csalódás okozhat. Az előző öt évben háromszor is 8 tonna fölé emelkedett az átlaghozam, igaz, a tavalyi aszályos év negatív rekordot hozott a maga 3,4 tonnás átlagával. A MOSZ tanácsosa szerint kérdés, hogy ténylegesen mekkora területet érintett idén a szárazság, és milyen mértékű volt a tápanyagpótlás. A termelők beszámolója szerint ugyanis a szokásosnál kevesebb műtrágyát szórtak ki a kukorica alá.

Vagyis ez most egy átlagos eredmény, holott korábban csúcsokat is vártak. A hivatalos termésbecslés is előbb 8,1, majd 7,9 tonnáról szólt – emlékeztetett Csősz. Ez egyébként a nyári aratáskor is hasonló volt, azt megelőzően is nagyobb búzatermést jósoltak. Valószínű tehát, hogy a tavalyi nagy aszályt egyik évről a másikra nem tudták kiheverni a talajok, illetve a kevesebb műtrágya is komoly hatással volt a termésmennyiségre. A kalászosokat rozsdabetegség is sújtotta – szintén csökkentve a mennyiséget –, de a kukoricánál egyelőre nem kell attól tartani, hogy gombafertőzések miatt toxinos lenne a termés. Emlékezetes, tavaly ez nagy gondokat okozott.

A MOSZ adatai szerint 750 ezer hektárról aratnak kukoricát, a jelenlegi termésátlaggal számolva valamivel több mint 5,5 millió tonna lesz az össztermés, amely bőven fedezi a belföldi igényeket.

Sőt, az is jellemző, hogy ugyan már eladták a terményüket, de némi pluszpénzért cserébe néhány hónapig raktározzák. A kukoricánál mindig fontos kérdés, hogy mennyire nedves a termény, mennyit kell a szárításra költeni. Erről ugyan nem sok visszajelzés érkezett az érdekképviselethez, de azok arról szólnak, hogy a szárításnak nem nagy a pluszköltsége, sőt, olyanról is hallottak, hogy ha most vágják le, nem is kell szárítani.

A piaci mozgásokról ugyanakkor ellentmondásos hírek érkeznek a termelőktől. Azt is hallani, hogy továbbra sincs kereslet, áll a piac, míg másfelől olyan hírek érkeznek, hogy azért „csipegetik”, és mennek a szállítmányok. A legnagyobb probléma Csősz Tibor szerint az, hogy ha lenne is kereslet, a vevők olyan árat mondanak be, ami a régióban messze a legalacsonyabb.
A Magyarországhoz hasonlóan az ukrán gabonától szintén sújtott lengyeleknél például a piaci árak több mint 10 százalékkal meghaladják az itthoniakat, amire a hazai termelők nem találnak magyarázatot. Csősz Tibor szerint hasonló jelenség figyelhető meg, ha a párizsi Matif tőzsdei árait nézik. Azok ugyanis körülbelül 30 százalékkal vannak a hazai árak fölött, márpedig ha a szállítási költségeket is figyelembe vesszük, akkori is legfeljebb 15 százalékosnak kellene lennie a különbségnek.

A jelenlegi piaci árakról elmondta, hogy a búzáról továbbra is jönnek olyan hírek, amelyek szerint a vevők továbbra is keresik a kimagasló minőséget, és azt hajlandók is megfizetni, csakhogy idén az össztermésen belül magas a takarmánybúza aránya, így a minden paraméterükben kimagasló tételeket nehéz találni. Az átlagos minőségű étkezési búzáért a MOSZ információi szerint tonnánként 55-65 ezer forintot kínálnak a vevők, a takarmánybúza ára pedig 50 ezer forint körül alakul.
A kukorica centrumára 55 ezer forint, ettől lefelé és fölfelé is néhány ezer forinttal térnek el az ajánlatok.

Az átlagos terméssel ez az ár biztosan veszteséget jelent

– nyomatékosította a MOSZ szakértője. Így viszont a szántóföldi növénytermesztők számára gyászos év az idei, hiszen a kukoricához hasonlóan a búza és az árpa is veszteséget hozott. Csősz szerint, aki tud, most raktározni fog, és folyamatosan, kisebb tételekben próbál értékesíteni, hogy a gazdálkodásban a következő munkafolyamatok finanszírozására legyen pénze – persze, ha van helye a termény betárolására.

A gazdálkodók számára keserű tapasztalat, hogy az uniós intézkedés lejárta után hiába hosszabbította meg a magyar kormány az ukrán gabona importstopját, a helyzet szeptember 15. után sem változott, sőt, talán kicsit rosszabb is lett.
Aratás: a búza mennyisége és minősége is elmarad a várakozásoktólMég nagyobb baj, hogy továbbra is fenyeget az ukrán gabona dömpingje.