A tanácskozáson elhangzottak érzékletesen mutatták meg, hogy a gabonapiaci helyzet minden, Ukrajnával szomszédos országban hasonló: akadozik a terményértékesítés, alacsonyak az árak, telítettek a raktárkapacitások és nehéz helyzetben vannak a termelők.

Uniós rendelkezés híján a lengyelek, szlovákok és magyarok nemzeti szabályozással korlátozzák tovább az importot szeptember 15. után is, hiszen a piaci helyzetben változás nem történt. A Visegrádi Együttműködés országai az Európai Bizottságtól végre tényleges, a közép-európai gazdálkodókat segítő aktivitást és a szárazföldi szállítási folyosók Európán kívüli piacokra történő tényleges használatát, az ukrán árukat a kikötőkbe segítő tranzittámogatást követelnek. Cseh felvetés született a gabonakereskedelem szereplőinek tranzitot egyértelműen biztosító szabályozására, egyfajta letéti rendszer bevezetésére a közép-európai piacokon áthaladó tranzit egyértelmű kikötőkbe érkezésének garantálására. Valamennyi ország azon az állásponton van, hogy a termelőiket nem kívánják kitenni az ukrán gabonaimport okozta piaci válságnak és a megélhetésüket veszélyeztető bizonytalanságnak. A Fekete-tengeri megállapodás megszűnése egyértelműen növeli a nyomást a szárazföldi szállítási útvonalakon.

Nyílt levél Brüsszelnek: állítsák vissza az ukrán gabona importtilalmát

A cseh szervezők meghívására a tanácskozáshoz online csatlakozott Solskij ukrán agrárminiszter is, aki az ukránok exportengedélyezési rendszerre tett javaslatát ismertette. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) felé Szlovákia, Lengyelország és Magyarország ellen benyújtott keresetet Ukrajna részéről az érintett országok nem tartják szerencsésnek, mert ez csak hátráltatja a helyzet megoldását. Minden résztvevő egységesen hangsúlyozta, hogy mindenképpen európai uniós szintű egységes megoldásra van szükség.