Több negatív hatás is egyszerre érte tavaly a szántóföldi növénytermesztést, így a 2022-es hatalmas aszály, az inputárrobbanás, majd az elmúlt évi drasztikus árcsökkenés – mondta az AGROmashEXPO és AgrárgépShow nemzetközi kiállításon megtartott konferencián Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Az ágazat jelenlegi állapotát egy olyan ökölvívóéhoz hasonlította, aki „kapott két jobbegyenest, és most próbál talpra állni”.
Vannak fajsúlyosabb ügyek a támogatásoknál
– kezdte előadását Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, majd kifejtette, hogy a piaci viszonyok, az arra adott reakciók és a szektor alkalmazkodó-képessége a dotációknál is jobban befolyásolják a gabonaágazatot.
Az agrártárcánál tavaly novemberben felmérték – ahogyan Feldman Zsolt fogalmazott: készítettek egy pillanatfelvételt arról – hogy néznek ki a jövedelmezőségi adatok. Ezek szerint 2022-ben, amikor hatalmas aszály pusztított, de még a 2021-es inputköltségekkel bekerült anyagokkal termelve, az átlagjövedelmezőség a gabona- és az olajosnövényeknél hektáronként hatszámjegyű forintösszeget mutatott úgy, hogy a leggyengébb a napraforgóé volt a maga 177 ezer forintos értékével. Majd 2023-ban, amikor már
rászakadtak az ágazatra az inputköltségek, és jelentkeztek az előző évi aszály hatásai a mélyre csökkent árakkal együtt jelentkeztek, ágazati szinten veszteséget termeltek a gazdálkodók, a búzánál például hektáronként 64 ezer, míg a kukoricánál 48 ezer, az árpánál 116 ezer, a repcénél pedig 42 ezer forintot.
A tárca egy előrejelzést is készített, az akkor látható 2024-es ár- és költségszintekkel, valamint az előző évek átlaghozamaival számolva, amiből az derült ki, hogy búzából valószínűleg 4,8 tonnás, kukoricából pedig 7 tonnás hektáronkénti hozamot kell elérni, hogy ne legyen veszteséges a termelés.
A szántóföldi növénytermesztésben alkalmazkodási stratégiákat kell kidolgozniuk a termelőknek – hangsúlyozta az államtitkár. A háború hatásait még nem látjuk pontosan, de azzal számolni kell, hogy abban a szegmensben amelyben az oroszok és az ukránok is termelnek, csak akkor érdemes gazdálkodni, ha hatékonyak vagyunk – fogalmazott. A hatékonyságot a precíziós eszközök alkalmazása mellett más módon is lehet növelni. A hasonló cipőben járó versenytársak erre példát is mutatnak: a francia szántóföldi növénytermesztők 80 százaléka szövetkezetben gazdálkodik, míg a németeknél kétharmad ez az arány – mutatott rá egy olyan tényezőre, amiben nagy a magyar mezőgazdaság lemaradása.
Most mindenkit az foglalkoztat, hogy van-e menekülés ebből a tömegtermék-kínálatból – mondta Feldman. Tapasztalatai szerint arra sokan rájöttek, hogy érdemes csökkenteni a nagyobb terménycsoportok, vagyis a gabona- és olajosnövény-kitettséget. Ezeknek a piacaira ugyanis a magyar termelőknek nincs befolyásuk, ezeket alapvetően a külföldi piacok rángatják. Méghozzá nem is csak az árakon keresztül, hanem nagy befolyással vannak a magyar termény sorsára a szállítási lehetőségek is, amelyeket az orosz-ukrán háború alaposan átszabott.
A termék-diverzifikálás kezdete az lehet, hogy a terület 20-30 százalékán vetnek alternatív növényeket. Ehhez nem is kell alapvetően átalakítani például a gépparkot, hiszen a szóba jöhető kultúrák többségét a jelenlegi eszközökkel is lehet művelni – tette hozzá.
A raktárak tele vannak, az árak nem emelkedtek, de
a termelőknek a tavaszi munkákhoz tőkeinjekcióra van szükségük, tehát szükségük van a terményekből származó árbevételre
– mondta hozzászólásában Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A betárolt áru minősége – különösen a kukoricáé – sokkal jobb, mint tavaly. Az is biztos ugyanakkor, hogy a minőség a raktárakban nem szokott javulni. Ez azért is kritikus, mert ilyen árak mellett nem teheti meg senki, hogy nagy mennyiségű terméke tönkre menjen a raktárakban. Az elmúlt 10-20 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a búza minősége hígult, mert a termésátlagok úgy emelkedtek, hogy azt a genetikai potenciál nem tudta követni.
