„A termelők jelzései alapján egyelőre – legalábbis a múlt hét közepéig – nem látszott elmozdulás a gabonaárakban, vagyis az ukrán termékek tilalmának egyelőre nem érződik a hatása” – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa. Az érdekképviseletnél ugyanakkor bíznak abban, hogy lesz elmozdulás, de alapvető fordulatra nem számítanak. Ez elsősorban a búzánál igaz, és akkor, ha a tilalom csak június végéig élne. A piaci hírek szerint ugyanis annyi ukrán gabonát vásároltak fel a felhasználók, hogy egy két hónapos tiltás nem jelenthet változást. Ha azonban az év végéig sikerül a tilalmat kiterjeszteni – ahogyan azt az agrártárca már felvetette –, már valószínűsíthető, hogy addig „nem húzzák ki” a piaci szereplők készletei. Viszont júniusban már elindul az aratás, és addig kitart a búzakészlet, így nem tud érvényesülni semmilyen árfelhajtó hatás.
Pedig az utóbbira elvileg a világpiacon is lehetne számítani. Bár az Agrárközgazdasági Intézet legutóbbi gabonapiaci jelentése általában búzaár-csökkenésről számolt be – ami alól a piros kemény szemű őszi búza USA-beli azonnali kikötői ára volt kivétel az amerikai őszi búza csaknem 40 százalékának gyenge állapota miatt –, az Európa déli országait és Németországot sújtó szárazság Csősz Tibor szerint világpiaci áremelkedést hozhat.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei igazgatóságai által végzett, az április elején jellemző állapotokat mutató felmérése szerint például a búza 1 millió 20 ezer hektáros vetésterületének 70 százaléka jó állapotú, és mindössze 6 százalék kapott gyenge minősítést, ami az utóbbi éveket tekintve kiemelkedően jó helyzet.
Csősz Tibor szerint a kukoricánál van elég idő az idei termésig, hogy „kopjon” az ukrán készlet, ráadásul a vetésterület is jóval kisebb lesz a szokásosnál, de az árak elmozdulásához az is kellene, hogy valami történjen a raktárakban lévő aflatoxinos tételekkel. Itt, ha év végéig lesz tilalom, az beindíthatja az árak emelkedését – véli.
A takarmánykeverők június vége után kifogynak a kukoricakészletekből, így nekik, illetve az etanolgyáraknak szükségük van az ukrán kukoricára
– mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedőket, -feldolgozókat és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint mondta, érezhető a piacon a hiány: őt például több takarmánykeverő képviselője is kereste, hogy tud-e valahol eladó, toxinmentes kukoricát. Lakatos Zoltán szerint az ukrán kukorica behozatalának tilalma nem volt megfontolt lépés, míg a búzánál gyakorlatilag nem volt hatása, mivel február óta a havi tízezer tonnát sem érte el a behozott mennyiség. Az árakban a Gabonaszövetségnél sem érzékelik az importstoptól várt elmozdulást, a búzapiacon gyakorlatilag nincs vevő, az árak lefelé tartanak. Korábban a szervezet 500-700 ezer tonnára becsülte a magyar piacról hiányzó kukorica mennyiségét.
A kukoricapiac azért mutat némileg más képet, mert
– jegyezte meg. Mivel a fertőzött tételek a takarmánygyártásban nem használhatók fel, szerinte az etanolgyáraknak kellene kormányzati támogatást adni azért, hogy feldolgozzák a szennyezett terményt. A támogatásra azért van szükség, mert a keletkező mellékterméket az alapanyag toxintartalma miatt nem lehet takarmányként hasznosítani. Lakatos úgy véli, ha nincs ilyen ösztönzés, könnyen lehet, hogy a termelők összekeverik a fertőzött tételeket az egészségesekkel, azt kockáztatva, hogy Magyarországot hosszabb időre toxinfertőzöttként tartják majd nyilván a potenciális piacokon. Pedig Európában nagy a kukoricahiány, így szükség lenne a magyar kukoricára. A jelentősebb magyar export esélyét ebben a szezonban viszont az is rontja, hogy idén nagymértékű lesz a kukorica vetésterületének csökkenése.
