A gazdálkodók 1,7 millió hektáron tervezik őszi vetésű növények termesztését, a tavaszi vetésű növények tervezett területe pedig szintén 1,7 millió hektár – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felmérése alapján az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez némileg eltér az egy évvel ezelőtti tervektől, amikor ugyanekkora területre őszi vetést 1,6 millió, tavaszit pedig 1,8 millió hektárra jeleztek előre írja a Világgazdaság.
A tavalyi 1,3 millióhoz képest most 200 ezer hektárral emelkedett az őszi gabonafélék tervezett vetésterülete. Érezhetően jobban bíznak az idén gazdálkodók az őszi búzában, amelynek a vetésterülete 7 ezer hektárral meg is haladja az egymillió hektárt, ami 6 százalékos növekedés a tavalyihoz képest. Arányaiban ennél is nagyobb mértékű az őszi árpa vetésterületének növekedése, amelyet több mint 331 ezer hektáron el is vetettek november közepéig. Az őszi árpa előretörése feltűnő, egy éve az AKI 261 ezer hektár tervezett vetésterületről számolt be, míg legutóbb 2016-ban haladta meg a 300 ezer hektárt a terület.
A kalászosok területnövekedése részben a repce rovására történt. Az őszi káposztarepce vetését 186,1 ezer hektáron tervezték a gazdák idén, ami jól jelzi, hogy sokan csalódtak a növényben, hiszen 200 ezer hektárnál kevesebb legutóbb 2013-ban volt a repceterület.
A visszaesést jól érzékelteti, hogy már tavaly is 16,6 százalékkal kisebb területen tervezték a gazdálkodók a repce vetését, mint 2020-ban, de még ez is 244,1 ezer hektárt jelentett. A csökkenés üteme azonban még ehhez képest is nőtt, és közelíti a 24 százalékot. A gazdálkodók repcétől való elfordulásának oka nyilvánvalóan a rendkívüli aszály, amely már tavaly ősszel megkezdődött, és nagy területen ki sem kelt a repce.
A KSH adatai némileg eltérnek az AKI által közöltektől, azok szerint ugyanis 2021-ben 258 ezer hektárról takarítottak be repcemagot – így a visszaesés még jelentősebb. A statisztikai hivatal számaiból kitűnik, hogy a leginkább perspektivikusnak 2018-ban tartották a repcét a gazdálkodók, amikor 331 ezer hektárról takarították be. Az AKI már szinte végleges számokat is közölt az őszi betakarításról. Ezek szerint a termőterület 96,3 százaléka, vagyis 664,2 ezer hektár betakarítása után 1,1 millió tonna napraforgót került a magtárakba, ami országosan hektáronként 1,7 tonnás hozamot jelentett. A legalacsonyabb, 1 tonnás termésátlagot Heves megyéből jelentették, míg a legmagasabbat Vas megyéből, ahol egy hektárról 2,8 tonnát takarítottak be. Az előző öt évben egyébként 2,7 és 3 tonna között alakult az országos termésátlag.
A megyék között a szórás szokatlanul nagy volt, a legalacsonyabb termésátlagot Nógrád megyében termett a burgonya, ahol hektáronként 9,5 tonnát ért el, a legmagasabb pedig Komárom-Esztergom megyében volt, 31 tonnával.
A 67,3 ezer hektáron vetett szójaidei termése 127,6 ezer tonna, termésátlaga pedig 1,9 tonna lett hektáronként. Utóbbi 28,8 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A cukorrépa-termőterületnek csupán 60 százalékáról voltak adatok, azok alapján pedig a hozam hektáronként 48,4 tonna körül alakult, amely 10,3 százalékkal kevesebb a 2021-esnél.
Megugorhat a cukorrépa termőterülete – a magas árak mellett már ki lehet fizetni a termelőtHa tisztességes megállapodás születik az egyetlen magyarországi cukorgyárral a jövő évi cukorrépaárakról, akkor a hazai termőterület a hosszú ideje tartó csökkenés után több ezer hektárral is nőhet.
Az őszi betakarítású gyümölcsök szedése a végéhez közeledett november közepén. Az őszibarack termésátlaga hektáronként 6,3 tonna volt, 80 százalékkal több a 2021. évihez képest. A legnagyobb volumenben termesztett gyümölcs, az alma termésátlaga 10,8 tonna hektáronként, 45 százalékkal csökkent a tavalyi értékhez mérten. Körtéből 8,2 tonna termett hektáronként, a termésmennyiség pedig több mint harmadával mérséklődött az előző évihez képest.
