Az ukrán búza nagy ütemű beáramlása ugyan megszűnt a gabonapiacon, de ez nem jelent könnyebbséget a jelenlegi helyzetben – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Tavaly ugyanis tavaly körülbelül 460 ezer tonna búzát importált az ország, amely a hazai tárolókban felhalmozva nyomja a piacot. Ennek a búzaexport gyakorlati megszűnésén túl az is az oka, hogy a malmok termelése is jócskán esett, mintegy 25 százalékkal lett kevesebb az őrlés, ugyanis a 200 ezer tonnás lisztexport körülbelül kevesebb mint az egyharmadára csökkent.

Egyszerűen nem tudunk az ukrán liszttel versenyezni még a hagyományos román piacunkon sem, ahová egyébként évente körülbelül 150 ezer tonna búza ment ki liszt formájában.

Az ukránok olyan árakat diktálnak, amelyeket a magyar malmoknak lehetetlen teljesíteni

– jelentette ki Lakatos. A malmoknál december 31-én három-négy havi olyan búza volt készleten, amelyet még tonnánként 130-140 ezer forintos áron vásároltak, és amelynek tárolását azóta finanszírozzák. Közben a lisztárak 15-20 százalékkal csökkentek, és a búza is – a világpiaci és az ukrán import okozta hatások eredményeként – lényegesen olcsóbb lett, már 83-85 ezer forint körüli tonnánkénti árak a jellemzőek.

Tavaly még azt gondolták, hogy ez a készlet április végéig lesz elegendő, azóta viszont ez a termelés visszaesése miatt meghosszabbodott, így ez a drágán beszerzett készlet már május végéig is kitarthat. Ezt egyben azt is jelenti, hogy a malomipar a második negyedévben nagyon nagy veszteséget fog elkönyvelni – tette hozzá.

Lakatos Zoltán szerint a piacon most némi termelői pánikot tapasztalnak, a gazdálkodók szeretnének szabadulni terményüktől, mert félnek attól, hogy az újtermést nem tudják majd betárolni. Sokan közülük ugyanis – elsősorban Kelet-Magyarországon – bérbe adták raktáraikat az ukrán gabona elhelyezésére. De maradt még a saját termésből is, aki ugyanis tavaly, a még magasabb árakon nem adta el a búzáját, azt tapasztalhatta, hogy nem csak a malomipar érdeklődése csappant meg, hanem a magyar exportőrök sem tudnak szállítani a hagyományos piacainkra mert, ahogyan Lakatos Zoltán fogalmazott: az olasz és a román piacot is teljes egészében elfoglalták az ukránok.

A költségkülönbségek érzékeltetéseképpen elmondta:

míg egy Ukrajnából indul hajó tonnánként körülbelül 25 euróért el tudja vinni a búzát Olaszországba, addig Magyarországról kamionan vagy vagonban ez a költség 45 euró.

Vagyis az ottani jóval alacsonyabb termelési költségek mellett még a még a szállításban is hátrányban vagyunk.
Mindezek miatt a Gabonaszövetség úgy számol, hogy a június 30-ai átmenő készlet nagyon magas, 900 ezer, egymillió tonna körüli lesz. Mivel pedig a búza vetésterülete az előző szezonbeli 875 ezer után több mint egymillió hektárra nőtt, és a vetések nagyon jó állapotban vannak, nem tűnik irreálisnak egy 5,2-5,5 millió tonnás termés. Vagyis mintegy hatmillió tonnás lehet a következő szezonban rendelkezésre álló búza-árualap, amiből itthon felhasználunk 2,5 milliót, vagyis 3,5 millió tonnát kellene kivinni az országból, amire most nem sok remény van – hangsúlyozta Lakatos.

Ez egy folyamatos kínálati piacot valószínűsít, így – főleg ilyen kamatok mellett – a feldolgozók sem fognak kéthavi készletnél többet tárolni. A feldolgozók ugyanakkor ígéretet tettek a tárolókapacitásaik lekötése miatt aggódó termelőknek, hogy adott esetben saját raktáraikat bérbe adják nekik – mondta, hozzátéve, hogy most nyugtatni kell a piacot, hogy ne süllyedjen 80 ezer forint alá az ár, a „8-assal kezdődő” árakkal ugyanis már a malomipar is tud működni, ilyen áron a búza- és a lisztpiacon is versenyképesek tudunk maradni az ukránokkal is – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy velük hosszabb távon is számolni kell, mint konkurensekkel.

A kukoricánál ennél is rosszabb a helyzet, mert a toxinfertőzés miatt nagy mennyiség beragadt a termelőknél.
Lakatos Zoltán szerint ezen a helyzeten kormányzati segítséggel lehetne úrrá lenni, mégpedig úgy, hogy az etanolgyáraknak kellene támogatást adni azért, hogy feldolgozzák a szennyezett terményt. A pénzügyi ösztönzésre pedig azért van szükség, mert az etanolgyártáskor keletkező mellékterméket az alapanyag toxintartalma miatt nem lehet takarmányként hasznosítani. A Gabonaszövetség alelnöke szerint kormányzati beavatkozása nélkül félő, hogy a termelők a megmaradt tételeket összekeverik majd az újterméssel, rontva annak minőségén.