Míg a gazdálkodók új módszereket keresnek a kártevők és kórokozók elleni hatékony védelemre és a környezeti stressz kezelésére, hogy megfeleljenek a fenntartható módon előállított élelmiszerek iránti növekvő fogyasztói igénynek, addig a mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalatok olyan fenntartható megoldásokon dolgoznak, amelyekkel a gazdálkodók válaszolni tudnak a világ egyre dinamikusabban változó mezőgazdasági kihívásaira – írja szakértői cikkében Tóth Elemér, a Corteva Agriscience fejlesztőmérnöke. Felidézi az ENSZ legfrissebb előrejelzéseit, amelyek szerint a világ népessége 2030-ra elérheti a 8,5 milliárdot, 2050-re pedig a 9,7 milliárdot, e népesség táplálása pedig jelentős kihívások elé állítja majd a mezőgazdaságot. Eközben az Európai Bizottság 2020-as „Farm to Fork” stratégiája szerint 2050-re 50 százalékkal csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát, és a fenntartható termeléssel kapcsolatos társadalmi igények egyre fontosabbá válnak.

A Corteva fejlesztőmérnöke úgy látja, hogy eközben a mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalatok az innovációra támaszkodnak, fejlesztéseik fókusza arra irányul, hogy a gazdák kevesebb környezeti hatással, fenntartható módon, a lehető leghatékonyabb eredményeket és a legmagasabb hozamokat tudják elérni. A vetőmag-nemesítés és a növényvédelem fejlődését azzal érzékeltette, hogy míg Magyarországon az 1940-es évek végén például egy őszi búza 1-2 tonna/hektáros termést tudott adni, addig ez a szám mára 6-8 tonna/hektárra nőtt. E két terület haladása együttesen szükséges ahhoz, hogy biztosítsák a magas hozamokat és az egészséges termést, amelyek hozzájárulnak az emberiség élelmezésének biztosításához.

Mint írja,

a hatékony mezőgazdasági termelés alapja a megfelelő védelemmel ellátott, kiváló genetikájú vetőmag.

A növény védelmének első, megelőző lépése a csávázás, mely során ipari körülmények között a mezőgazdasági szakemberek a vetőmag felületére juttatják a növényvédő szert vagy biostimulátort, így az már a növény növekedésének korai szakaszában hatékonyan fejti ki hatását a korai kórokozók és a gyökér, illetve csíranövény kártevői ellen.

A csávázó szerek használata több szempontból is egyszerre szolgálja a növény fejlődését és a fenntarthatóságot. A különféle növényvédő szerek és biostimulátorok alkalmazása segíti a vetőmagokban rejlő genetika megvalósulását, hozzájárul a vetőmag csírázásához, az egyenletes keléshez és az egyöntetű állomány fejlődéséhez, valamint a vetőmagvak jobb stressztűréséhez – hangsúlyozta Tóth Elemér.

A növényvédő szerrel kezelt vetőmagok ezeken felül csökkenthetik a gazdák kelés utáni növényvédőszer-használatát, amely nem csak a környezeti terhelést, a biodiverzitás megőrzését és a fenntarthatóságot segíti, hanem jelentős erőforrásokat spórol meg számukra.

Az egyes hatóanyagok, csávázószerek kutatása egy körülbelül tízéves folyamat, mely során rengeteg kritériumnak kell megfelelni – emlékeztetett a Corteva szakértője. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kap a hatékonyság mellett a hasznos, úgynevezett nem célzott élő szervezetek védelme, valamint a biológiai termékek használata. A Corteva vetőmagkezelés fejlesztése során egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a biostimulátorok, amelyek mikroorganizmusokat, például gombákat és baktériumokat, valamint növényi és algakivonatokat tartalmazhatnak.

Ahhoz, hogy a gazdálkodók a termésükből a maximumot hozzák ki, az első lépés a vetőmagvak megfelelő védelemmel való ellátása. A csávázási technológiák innovatív megoldásai pedig nagyban hozzájárulhatnak a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok kialakításához és fenntartásához.