A piaci szereplők egybehangzó állítása szerint jelentős mértékben csökken a kukorica vetésterülete az idén. Csak a mérték a kérdés, általában 25-30 százalékos visszaesésről beszélnek, de pontosabbat május közepén, a vetési szándékok felmérése, majd a területalapú támogatások igénylésének összesítése után lehet mondani. Tavaly az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) 1,053 millió hektár vetési szándékról számolt be, majd a KSH a betakarított területet 819 ezer hektárban határozta meg. A számokban már tavaly is nagy volt a bizonytalanság, hiszen a KSH júniusi felmérése 983 ezer hektár kukorica-vetésterületről számolt be, ősszel pedig arról szóltak a hírek, hogy 230 ezer hektárt lesilóztak, mert azokon a táblákon a durva aszály miatt esély sem volt arra, hogy legyen termés.

A Gabonaszövetséghez befutó információk alapján korábban 750 ezer hektáros vetésterületet valószínűsítettünk, most ezt tartjuk rosszabb esetnek, mert azóta olyan hírek érkeztek, hogy fogynak a vetőmagok, így reménykedünk abban, hogy a 800 ezer hektárt is meghaladhatjuk – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a gabonakereskedőket, -feldolgozókat és takarmánygyártókat képviselő szervezet főtitkára. Szerinte, mivel a belföldi igények kielégítéséhez 4,5 millió tonnára van szükség, normál termés esetén a 800 ezer hektár pedig ehhez elég. (Az elmúlt évet megelőző öt évben a kukorica termésátlaga hektáronként 6,1 és 8,8 tonna között volt, míg a tavalyi katasztrofális évben 3,42 tonnás átlaghozamot jelentett a KSH.)

Tehát nagyon nem mindegy, hogy 750 ezer hektár, vagy esetleg annál 100 ezerrel több lesz a kukorica vetésterülete, de szakmai körökben akad olyan, aki a 650 ezret sem tartja elképzelhetetlennek. Utóbbi esetben már egy jó termésnél is bajban lennének a hazai felhasználók, tekintve, hogy néhány száz ezer tonna exporttal akkor is számolni kell, ha nagyon gyenge a termés. Egy kiélezett piacon pedig hasonló helyzet állhat elő, mint a szójánál, amelynél a GMO-mentes hazai termény zöme exportra kerül, és a gyengébb minőségű, GMO-s tömegáru érkezik Magyarországra – jött a figyelmeztetés szakmai berkekből. Az a Gabonaszövetség szerint is kódolható, hogy ha a tavalyihoz hasonló aszály lesz nyáron, az a kukoricapiacon katasztrófát okoz, illetve ha tartósan 700-750 ezer hektár körüli marad a vetésterület, gond lesz az önellátással.

Az importstop után 700 ezer tonnás deficittel számoltak – vagyis annyi kukorica kellene még ahhoz, hogy a októberig elég alapanyaguk legyen az ipari feldolgozóknak és a takarmánykeverőknek. Pótsa Zsófia szerint a takarmánygyártóknál vannak tartalékok, mert a szokásos mennyiséget vásárolták fel, de közben csökkent az állatállomány, így mintegy 10 százalékkal kevesebb keveréktakarmányt fognak előállítani. Ezért tovább is kitartanak a készletek – csakúgy, mint a malmoknál –, de ez nem jelenti azt, hogy a kukoricájuk elég lesz októberig, szerinte így az augusztus és a szeptember nagyon kritikus lesz.

Az is látszik, hogy a feldolgozóipar, az etanolgyártók kénytelenek csökkenteni az amúgy is 20-30 százalékkal visszafogni tervezett termelésüket

– mondta Pótsa Zsófia.

Az ukrán kukoricával ugyanakkor folyamatosan, és a kapacitásaikat jobban kihasználva dolgozhatnának – utalt az importstop feldolgozókra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira.

amit úgy lehet „túlélni”, hogy az etanolgyárak néhány száz ezer tonnával kevesebbet használnak fel, a takarmányipar pedig 100 ezerrel több búzát kever be a tápokba. A feszültség azonban nem lesz elkerülhető augusztus-szeptember környékén, és az is sajnálatos, hogy a gyártók még kevésbé használják ki a kapacitásaikat.

A szövetség szakértői szerint ugyanakkor az ukrán importstop nem változtat a helyzeten, mivel a magyar gabona hagyományos piacain ugyanúgy az ukrán gabonával kell versenyezni, mert Olaszországba, Németországba és az egyéb európai országokba eljut az ukrán áru. Pótsa Zsófia úgy véli: ezzel megadjuk a termelőnek a hitet, hogy adhatja drágábban az áruját, amiért itthon a feldolgozók valóban többet lesznek kénytelenek adni, mint a versenytársaik, a végtermékekkel pedig nem lesznek versenyképesek a nemzetközi piacokon. A termelés hatékonyságán kellene változtatni, hogy a hosszabb távon a térségben jelen lévő ukrán gabonával versenyezni lehessen – tette hozzá.

A jelenlegi helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kukoricapiacon ketyegő bombaként van jelen a nagy mennyiségű, valószínűleg több száz ezer tonnát kitevő toxinos készlet, amitől meg kellene szabadulni, mert ez nem feldolgozható sem takarmány-, sem humáncélra.

A Gabonaszövetség főtitkára szerint a termelők ukrán gabonával kapcsolatos aggodalmai érthetők, ugyanis nagyon nehéz olyasmivel versenyezni, ami más kategória a termelési körülmények, a szabályozás és a költségek miatt.

Ugyanakkor az ukrán termelők nem kapnak támogatást, szemben az uniós gazdákkal, akiknek a dotálása azt a célt is szolgálja, hogy jobb minőségű, biztonságos terményeket állítsanak elő – mondta, hozzátéve, hogy az ukrán gabona árát ebben a szezonban a kényszerhelyzet is a mélybe nyomta.