Némileg csökkent a piaci nyomás, amit az ukrán gabona okozott, ez lehetett az alapja annak, hogy a nemzetközi tőzsdéken enyhén emelkedtek a gabonaárak – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A hazai gabonahelyzetben ez azonban nem okozott változást. Sajnos ugyanakkor a tavalyi exportlassítás miatt elvesztettük a piacaink egy részét. A Gabonaszövetség számításai szerint 5,5-6 millió tonnás búzatermés várható, 550-600 ezer tonna – a korábbi várakozásoknál alacsonyabb – átmenő készlettel. Az utóbbit az is felhizlalta, hogy Ukrajna irányából mintegy 450 ezer tonna búza érkezett.

A takarmánykeverők és a malmok számára az teremt rossz financiális helyzetet, hogy a kedvezményes NHP- (Növekedési hitelprogram) hitelek lejárnak, innentől pedig a bankok 18 százalékos kamattal kínálnak forrást a termés felvásárlásának és tárolásának finanszírozására, amit nem tudnak bevállalni – mondta. Ezért továbbra is kérik az agrárkormányzatot, hogy lépjen ebben az ügyben. Ebből ugyanis nagy baj lehet, mert a feldolgozók csak minimális készletet fognak vásárolni, a termelőknél marad rengeteg búza, és itthon fogja keresni a helyét, ami még inkább lenyomja az árakat.

Lakatos néhol már pánikhangulatot érzékel a termelőknél, amit jelez, hogy már 60 ezer forint alatti árakról is hallani, a takarmánybúzánál pedig 50 ezer forint alatti ajánlatról is tud.

Ezek nem reális árak, remélem, idáig nem fogunk visszamenni, mert az senkinek nem lenne jó, a termelői körnek pedig különösen nem

– tette hozzá.

A jelenlegi helyzet alapján szerinte 58-60 ezer forint körüli induló árak várhatók az aratás kezdetekor, és az, hogy kínálati piac lesz. Az itthon fölöslegnek számító mennyiség ugyanis lényegesen meghaladja az exportlehetőségeket, és még a maximális szállítási kapacitást is, ami 3 millió tonna kivitelét tenné lehetővé.

A malmok is vesztettek exportpiacot, az éves 200 ezer tonna lisztkivitellel szemben idén 50-60 ezer tonnát fognak teljesíteni. Romániába most szinte lehetetlen beszállítaniuk, olyan árakat diktálnak az ukránok. Az azonban a magyar exportőrök számára biztató lehet, hogy már aratás előtt látszik: súlyos minőségi gondok vannak a román újbúzával. A román piac „visszafoglalása” mellett szól az is, hogy az új szezonban az alacsony árakkal már a magyar búza is versenyképes, még az ukrán áruval szemben is – mondta.

Még ugyan nem teljes gőzzel, de elindult az aratás is: egy-két megyében már vágják az árpát, és az első tapasztalatok – amelyekből azért még nem érdemes következtetéseket levonni – azt mutatják, hogy a hektolitersúlyok és a hozamok is kissé alacsonyabbak a várakozásoknál – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Ahogyan a termésnél, az aratásnál is sok múlik az időjáráson, hiszen elég sok eső esett az elmúlt időszakban, néhol annyi, ami a talajt egyelőre túl nedvessé teszi ahhoz, hogy rámenjenek a gépek. Nagy kérdés az is, hogy a minőségre negatív hatással lesz-e az eső – tette hozzá.

A termelők MOSZ-hoz eljuttatott beszámolói szerint az árak nagyon alacsonyan vannak, és szokás szerint nagyok a regionális különbségek. A legnyomottabb árak az árpára vonatkoznak: még tonnánként 35-38 ezer forintos ajánlatokról is számoltak be termelők, a legmagasabb ajánlatok pedig 50 ezer forintig mennek el. Búzára szintén tág határok között, 52-55 ezer forinttól 67-69 ezer forintig szólnak az ajánlatok. Továbbra is megfigyelhető, hogy nő a különbség a nemzetközi tőzsdei és a belpiaci árak között. A világpiacon ráadásul az egy hónappal ezelőtti mélyponthoz képest volt némi növekedés, de – véli a MOSZ tanácsosa – ezzel együtt sem beszélhetünk markáns fordulatról.

Csősz Tibor elmondása szerint ezek az árak még a kereskedők szerint is alacsonyak, ám arról is beszámolnak, hogy a vevők szinte eltűntek a piacról. Ennek több oka is van, egyrészt nemcsak Magyarországon, hanem az EU-n belül is csökkent az állatállomány, ami nyilván felhasználáscsökkenést hoz, és még mindig nyomják a piacot az ukrán készletek is. Az áraknál magyar szempontból az árfolyamot is figyelembe kell venni, amely most szintén csökkentő hatású.

Lakatos Zoltánhoz hasonlóan ő is úgy véli, hogy továbbra is érezhetők a korábbi exportbejelentési kötelezettség hatásai is, jellemzően az olasz piacon, ahol a kereskedők beszámolói szerint nem látnak olyan igényt, mint a korábbi években. Ennek pedig az az oka, hogy a magyar exportot átmenetileg korlátozó, idén januárban megszüntetett adminisztratív intézkedés okozta bizonytalanságok miatt az olaszok máshonnan – nemcsak Ukrajnából, hanem más uniós tagállamokból – elégítik ki importigényüket.

Amikor nyomottak az árak, akkor általában a tárolás mellett döntenek a termelők, most viszont legtöbbjüknél eladási kényszer alakulhatott ki a finanszírozási problémák miatt. Az utóbbiak az idő előrehaladtával csak növekednek, közben pedig – a nagy részben a tavalyi termés által elfoglalt raktárak miatt – arra is gondolni kell, hogy mi lesz az őszi betakarítású terményekkel.

A gabonapiacon tehát az látszik, hogy

A megnövekedett termelési költségek a MOSZ számításai szerint hektáronként 500-700 ezer forintot tesznek ki, amit viszont még a legjobb adottságú termelők sem tudnak kitermelni, így masszívan túlélésre fognak játszani az idén
– fogalmazott, hozzátéve, hogy kivételt talán azok jelenthetnek majd, akiknél a jó hozam kimagasló minőséggel is párosul.