Országosan is befejeződhetett az őszi búza aratása, és a terület 76 százalékáról származó információk szerint 5,74 tonna a hektáronkénti átlagtermés. Ez azonban az aratás végén, a későbbi érésű fajtákkal javulhatott, és akár a 6 tonnát is megközelíthette – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint kifejtette, a gond nem is a mennyiséggel, hanem a minőséggel van: a jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, hogy legfeljebb 30, esetleg maximum 40 százalék a jó minőségű búza aránya, a többi pedig csak a takarmánybúza paramétereinek felel meg. Ez a tavalyihoz hasonló állapot, ebben a tekintetben tehát egyáltalán nem javult a helyzet – tette hozzá.
Ahogyan az sem változott, hogy van keletje a jó búzának, a francia és a német terméssel adódó gondok miatt a kereskedők is keresik a jó búzákat. A malmosok aratás után jó félévi készletet igyekeznek betárolni, de most a 13 százaléknál magasabb fehérjetartalmú búzákra rástartolt a takarmányipar is, és szintén keresik a jobb minőségű búzát. A keleti régióban ráadásul a nagy baromfi-integrációk saját takarmánykeverőjük működtetéséhez szükséges búzáért most többet is adnak, mint a malomipar – mondta Lakatos.
A malmosok abban reménykednek, hogy a legalább B kategóriás sütőipari értékű liszteket tudnak majd őrölni, és persze abban is, hogy nem viszik el az orruk elől a jó minőséget. A párizsi tőzsdén, a Matifon lefelé indultak az árak, de itthon a jó minőségű búza most emelkedő ártrendben van, és a cégvezető információi szerint tonnánként 70 ezer vagy annál magasabb áron is veszik a jobb beltartalmi értékű kenyérgabonát.
Az már teljesen biztos, hogy augusztusban végén, de legkésőbb szeptember elején lisztáremelés lesz, az emelkedő búzaárakat és az egyéb költségeket be kell árazni
– mondta Lakatos Zoltán. Ennek mértéke cégenként változó lehet, de az valószínűnek tűnik, hogy minimum 10, de inkább 15 százalékos áremelésre lesz szükség, hogy a malomipar talpon tudjon maradni – nyomatékosította. Augusztus közepére kiderül, hogy mennyit és milyen áron tudtak betárolni a malmok, ez fogja eldönteni az áremelés mértékét.
Eközben a kukorica az Alföldön most már végveszélyben van, félő, hogy a csövek szemek nélkül maradnak. Tavalyelőtt is hasonló volt a helyzet, tavaly pedig a tengeri viszonylag nagy hányada aflatoxinos volt, így sok takarmányleverő átállt a kukoricáról a búzára, így most már 1,3 millió tonna a takarmánycélú felhasználás, vagyis több annál az 1,1 millió tonnánál, amit a malomipar megőröl. Ez az oka az itthon árnyomásnak, hiszen ha ötmillió tonnás összterméssel számolunk, és 30 százalék jó minőségűvel, akkor másfél millió tonnánál több búza nem lesz, amiből jó kenyeret lehet sütni. Ezért a mennyiségért harcolnak három irányból is: a kereskedők, a malmosok és a takarmányosok.
A búza minőségét a fajta is meghatározza, de az elmúlt két évben inkább az időjárás volt a ludas a abban, hogy gyengébb lett a termés. A fő gond az volt, hogy nem fokozatosan kapta a növény a meleget, illetve a csapadékot, hanem ezek hullámokban zúdultak rá, amit a búza nem tudott tolerálni. Lakatos szerint a magyarországi szántóföldi gabonatermesztésre igaz, hogy csak intenzív módon, megfelelő talajmunkával, és műtrágya-kijuttatással lehet termelni. Mi nem Ukrajna vagyunk, az ukrán termelőknek nagy helyzeti előnyük van a vastag humuszréteggel, és talán most már az időjárással is – mondta.
A legnagyobb liszt-exportpiacon szintén növekvő búzaárak a jellemzőek, de ott az ukrán ráhatás a nagyobb a gabonaárakra, mint nálunk, így kis mértékben ugyan, de a liszt átadási árai is alacsonyabbak, mint itthon. Ezt viszont a román vevők fuvarban kompenzálják, azok ugyanois – a magyarországi gyakorlattal ellentétben – eljönnek a lisztért.
A termelők inkább 70 ezer forint alatti árakról számolnak be, a takarmánybúzánál pedig 60-62 ezer forint körüli a jellemző tonnánkénti ár.
A felmérések szerint hektáronként 350-450 ezer forint között alakult a búzatermelés hektáronkénti költsége, ami átlagos terméssel – figyelembe véve a magas takarmánybúza-arányt – veszteséget jelent
– mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Mint hozzátette, Békés vármegyéből érkező információk szerint 30 százalék az étkezési minőségű búza aránya, Vasban viszont ez csupán 20 százalék, ráadásul ott a korábbiakhoz képest kisebb a mennyiség is.
