A tavaszi vetést is veszélyezteti az aszály

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Rendkívüli aszály sújtja az agrártermelőket, amely főként az ország középső részén kritikus. Ha heteken belül nem jön jelentősebb csapadék, kockázatos lehet a tavaszi vetés.

Az év első három hónapja rendkívül csapadékszegény volt, például a januárban a lehullott csapadék mindössze a szokásosnak alig az egyharmadát érte el – idézte Pál Mártont, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusát az Infostart.

A csapadékösszegek az ország a középső részén az elmúlt 90 napban néhol csupán 14-15 millimétert értek el, ami 80-90 milliméterrel kevesebb a szokásosnál. Főleg az ország középső részén rendkívüli a csapadékhiány. Keletre és nyugatra haladva valamivel jobb a helyzet, de a keleti határnál is előfordulnak 40-50 milliméteres hiányok, míg nyugat felé haladva a 60 milliméter a jellemzőbb.

Pál Márton közölte: az elmúlt években egyre csökkenő csapadékösszegek láthatók. Egy 120 éves statisztikát megnézve, a tavaszi csapadékösszegek egyre csökkennek, és ez várhatóan a nyárral is így lesz, míg a téli csapadékösszegek növekvő tendenciát mutatnak.

Az idei évkezdet az egyik leginkább csapadékmentesnek számít.

A tendencia arra utal, hogy nagy szárazságok, illetve aszályok lesznek Magyarországon az idő előrehaladtával – hangsúlyozta a meteorológus. A következő napokban nem várható csapadék, a hétvégén lehet eső, de nem jelentős mértékű – tette hozzá.

Tavaly október-novemberben esett legutóbb számottevő csapadék Magyarországon, emiatt az országban szinte mindenhol jelentős a vízhiány a talajban. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke jelezte: az őszi vetéseknél terméskiesést okozhat, ha nem érkezik meg időben az eső, a tavaszi vetéseknél pedig nem lesz érdemes elkezdeni a munkákat, ha nincs csapadék.

Petőházi Tamás elmondása alapján, ha rövid időn belül nem lesz áztató csapadék, akkor 50-90 milliméternyi vízhiánnyal kell majd nekiindulni a vegetációnak. A tavalyi évben hasonló volt a helyzet, akkor végül májusban érkezett meg a csapadék.

A GOSZ elnöke emlékeztetett, a kontinentális éghajlaton, ahol Magyarország is található, klasszikusan a téli hónapokban hullott csapadéknak kellene a talaj vízkészleteit feltölteni. A klímaváltozás hatására azonban erre manapság egy 3-4 hetes esős periódusban kerül csak sor, ami viszont nem tudni, mikor következik be – tette hozzá.

A szakértő úgy véli, a szántóföldi növénytermesztésre egyelőre még nincs jelentős hatása az aszálynak, miután az ősszel elvetett növények még nyugalmi állapotban vannak. Az idő felmelegedésével viszont a héten, illetve a jövő héten kezdetét veheti majd a fejlődés – a gazdák már túl vannak az első trágyázásokon –, ami már esőt kívánna, hiszen a talajban található kevés vizet a növények nagyon gyorsan fel fogják venni, és elkezdenek majd párologtatni – magyarázta.

Ha nem lesz csapadék, az őszi vetésnek folyamatosan csökkenni fog a terméspotenciálja, jelentős terméskiesést okozva – emelte ki érdeklődésünkre Petőházi Tamás. Hozzátette:

a tavaszi vetéseket – árpa, napraforgó, kukorica – illetően elgondolkodtató, hogy tejesen száraz talajállapotban szabad-e belekezdeni a munkákba, vagy bízni kell abban, hogy majd megjön a csapadék.

„Az biztos, hogy komoly terméskockázatot rejt magában” – hangsúlyozta. Ideálisnak azt tartaná, ha a következő egy-két héten belül legalább 30-35 milliméter csapadék esne, nagyon lassú intenzitással, aminek hatására feltöltődnének a talajok vízkészletei, és akkor nyugodtan lehetne nekivágni a tavaszi munkáknak.