A Zöld megállapodás az új KAP meghatározó eleme – indokolta megnyitójában Szabó Levente Magyar Bankholding üzleti vezérigazgató-helyettese, hogy miért ez lett a témája első agrárkonferenciájuknak. Az OMÉK keretében tartott rendezvényen a vezérigazgató-helyettese. Utalt a jelenlegi piaci anomáliákra – mint a műtrűgya- és terményárak egekbe szökése – , amelyek némelyike nem rövidtávú, és a teljes termékpályáén kialakult árak nem is követték le. A bankok egyik feladata, hogy a gazdálkodókkal közösen találjanak megoldásokat ezekre a problémákra, elsősorban hatékonyságjavító beruházások útján.
Szerinte a Zöld megállapodás hatóanyagcsökkentésre vonatkozó számai a fenntarthatóság szempontjából rendben vannak. A mezőgazdaság szempontjából viszont nem az a megfelelő reakció, hogy csökkenteni kell a kibocsátást, hanem a technológiai fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek anélkül csökkenik az ökológiai lábnyomot, hogy mérséklődne a termelés.
Az új uniós közös agrárpolitika (KAP) egyre erősödő zöld elvárásokat tartalmaz, aminek az oka az, hogy Nyugat-Európában – a mezőgazdaság rossz megítélése miatt – erős társadalmi nyomás van erre – mondta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Ennek megfelelően a magyar stratégiai tervnek egyre zöldebbnek kel lenni, meg kell felelnie a klímapolitikai, fenntarthatósági, és biodiverzitási követelményeknek. Felidézte, hogy 2018-tól tárgyalták ezeket a terveket, de időközben jött egy új Bizottság, amelyik elődjénél is „zöldebb”. Az általa kidolgozott Zöld megállapodás illetve Farm to Fork stratégia szerint – bár ezek még nincsenek jogszabályba foglalva – 2030-ig 50-50 százalékkal csökkenteni kell a növényvédőszer- és az antibiotikum-felhasználást, 20 százalékkal pedig a felhasznált műtrágya mennyiségét.
Az új intézkedések közül kiemelte, hogy nagyobb területet kell pihentetniük a 10 hektárnál nagyobb területen termelőknek. Azt egyébként a magyar delegáció harcolta ki, hogy az ennél kisebb területeken gazdálkodókra ne vonatkozzon ez a szabály. Amely egyébként a terület 4-7 százalékának parlagon hagyására kötelez. Ez nagy szám, de hogy ez a szabály nem okozzon termeléscsökkenést, szeretnék bevonni a támogatható területek közé például a mezővédőerdősávot, illetve lehetővé tenni azt, hogy akinek nincs ilyen nem termelő, de támogatható területe, kialakítására kaphasson támogatást.
Fotó: Földi Attila
Ugyanannyi pénzünk lesz 2023-tól, mint most, de az nagy különbség lesz, hogy nem hektáronként 80 ezer forint lesz az automatikusan megkapható területalapú támogatás, hanem 58 ezer forint körül lesz, a többi azon múlik, hogyan alkalmazkodik az adott gazdálkodó” – mondta előadásában Papp Gergely, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese. Így ennek az új világnak lesznek nyertesei, akik többet kapnak, de lesznek vesztesei is.
Amikor az új szabályok véglegessé válnak, a kamara minden termelőt megkeres, és személyre szabottan az optimális megoldásra tesznek javaslatot, amely megmutatja, milyen keretek között folytathatja úgy a termelést, hogy megfeleljen az új szabályoknak is.
Papp Gergely arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos szabályok kidolgozásában meglehetősen álságosan viselkedik, hiszen tudja jól, hogy az élelmiszerre szükség lesz, ha az EU-ban visszafogják a termelést, akkor a harmadik országokból érkeznek majd áruk az unióba. Globális szinten így semmivel sem javul a helyzet, sőt, romlik, mivel a problémákat kihelyezzük az unión kívülre, ahol viszont például az állattenyésztésnek jóval nagyobb a környezeti lábnyoma. Szerinte a fenntarthatósági problémákra az a megoldás – amiben nincs új –, hogy alkalmazkodni kell az új helyzetekhez, kutatni kell a világot, el kell terjeszteni az új technológiákat, hogy ne kevesebb terméket állítsunk elő, hanem ugyanannyit, csak kisebb környezeti lábnyommal. Ehhez sok pénzt kell beletenni az innovációba, hogy a kutatási eredmények átmenjenek a gyakorlatba, és meg kell ismertetni ezeket a termelőkkel is.
Problémát jelent, hogy bár a Zöld megállapodás nem csak a mezőgazdaságra vonatkozik, mégis ez az ágazatra jut a legtöbb teher – mondta Mezei Dévid a Takarékbank Agrár és Uniós Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Az uniós tervekből az következik, hogy csökken az ágazat kibocsátása és nő a nemzetközi versenyképességi hátránya. Minden meg fog változni: a termelés, a finanszírozás és a fogyasztás is – ugyanakkor azt még nem tudjuk, a fogyasztók valójában mit akarnak, hajlandók-e megvenni egy fenntarthatóbb termelésből előállított, drágább terméket.
