„A vetőmag az élelmiszergazdaság alapja, ezért nagyon fontos, hogy az 1300 fajta vetőmagot előállító magyar ágazat megőrizze versenyképességét a kockázatokkal teli jövőben is”, hangsúlyozta Takács Géza. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a szervezet hagyományos küldöttgyűlésen kifejtette: a koronavírus világjárvány után még komolyabb nehézségek elé néz a szektor.
A Vetőmag Szövetség adatai szerint az elmúlt három évben csökkent az vetőmag-export értéke, az ukrán-orosz válsághelyzet pedig még inkább nehéz helyzet elé állítja az exportorientált ágazatot. Az egyik legértékesebb exportcikkből, a hibridkukorica vetőmagból például az elmúlt évben 11 milliárd forinttal kevesebbet értékesítettek a külpiacokon. Ez azt jelenti, hogy mintegy 600 ezer hektárra elegendő kukoricamennyiséggel kevesebbet adtak el, elsősorban a keleti piacokon. Pénzügyi problémák miatt Ukrajnába, adminisztratív nehézségek miatt Oroszországba – már az orosz-ukrán konfliktus előtt is -, lényegesen kevesebb kukorica vetőmagot szállítottak a magyar cégek, a válsághelyzet pedig még inkább megnehezíti a térségbe irányuló exportot.
Az elmúlt évben mintegy 15-17 százalékos visszaesés következett be a teljes vetőmag-exportban, a további hatások egyelőre még bizonytalanok. A Vetőmag Szövetség felmérést kezdeményezett a tagsága körében, hogy képet kapjon a várható piaci várakozásokról. A magyar vetőmag évtizedek óta keresett exportcikk, így nemcsak hazánk számára létkérdés a zavartalan üzletmenet, mivel ahol ezeket a magokat elvetik, ott részben erre alapozzák az élelmiszer-előállítást.
Takács Géza elmondta: az elmúlt egy évben a mezőgazdaságban tapasztalt átlagnál kisebb mértékben, 10-15 százalékkal drágultak a vetőmagok. A szövetség prognózisa szerint az következő időszakban áremelkedés következik majd be a vetőmagok területén is.
„A vetőmag-előállítás intenzív, nagy ráfordítási igényű termelési módot igénylő tevékenység. A fontos inputanyagok – műtrágya és növényvédő szerek, energiahordozók, ipari gáz, valamint az élőmunka emelkedő költségei miatt szükségessé válik az árak korrekciója. A hazai vetőmagágazat 2021-ben 120 ezer hektáron állított elő vetőmagot, a termés mennyisége meghaladta a 410 ezer tonnát. Magyarországon több mint ezer vállalkozás és intézmény foglalkozik vetőmag-nemesítéssel és -előállítással. A jövőnek dolgozunk, a szaporítóanyagokat minimum 2-3 évre előre meg kell termelnünk, ilyen soha nem látott válsághelyzetek közepette nehéz terveznünk”, fejtette ki a szakember.
A rendezvényen ezen kívül elhangzott: a távolabbi jövővel kapcsolatosan a változó klíma jelenti az ágazatra váró legnagyobb kihívást. 2021 az elmúlt tíz év leghűvösebb, egyúttal 1901 óta az egyik legszárazabb év volt Magyarországon. A hideg tavasz hátráltatta növények fejlődését, amelyeknek aztán az aszályos nyárral is meg kellett küzdeniük. A Kárpát-medencében a következő változások várhatók: az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Már most évente három Balatonnak megfelelő víz hagyja el az országot, és a talajvíz szintje drasztikusan csökken.
„Ezek a hatások nem tesznek jót egyik fő gabonanövényünknek sem. A búza hozama a század közepére 8 százalékkal, a század végére akár 21 százalékkal is csökkenhet még fokozott öntözés és műtrágyázás mellett is. Nem jár sokkal jobban a kukorica sem, ott még ennél is nagyobb visszaesésre lehet számítani. A vetőmag-nemesítésnek a stresszhelyzetekhez még inkább alkalmazkodó fajtákat kell a jövőben az agrárgazdálkodók számára biztosítani, ez hatalmas kihívás”, hangsúlyozta Takács Géza.
A küldöttgyűlésen Takács Géza elnök és Vida Gyula alelnök átadta az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2022-ban dr. Czinkóczky Mihály kapta az elmúlt 50 esztendőben az agrár-felsőoktatás területén végzett oktatói munkájáért, a szarvasi vetőmag-gazdálkodási szakmérnök képzés szervezéséért, valamint a magyar vetőmag ágazat fejlődése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért.
