NAK: működtek a talajgenerátorok, mégis esett az eső

Fotó: Hegedűs Márk / Nógrád Megyei Hírlap
A hétvégi csapadék bizonyítja, hogy a jégkármérséklő rendszernek nincs köze az aszályhoz – állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Július 30-án egy markáns hidegfront vonult át hazánk felett. A jégeső veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat szinte az ország teljes területére riasztást adott ki, ennek megfelelően – időben eltolódva – néhány járás kivételével majdnem mindenütt működött a jégkármérséklő rendszer. Ezen a napon az ország keleti és északi megyéiben rövid idő alatt 30-50 millimétert meghaladó csapadék esett, valamint megdőlt a napi csapadékrekord. A tudományos bizonyítékokon, valamint a több évtizedes működési tapasztalatokon kívül ez is kiválóan cáfolja azt a minden alapot nélkülöző tévhitet, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer felelőssé tehető az aszályért – írja közleményében a NAK. Volt, ahol kéthavi csapadékmennyiség zúdult le, a legtöbb esőt, 123,2 millimétert Tiszakarádon mérték. Ez új napi csapadékrekord, ami közel 20 milliméterrel haladta meg a 2014-ben Fertőrákoson regisztrált 105,8 millimétert.

A front hatására jégveszélyes zivatarok alakultak ki. Ezen a napon az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztása alapján szinte az ország teljes területén működött a jégkármérséklő rendszer: a hajnali óráktól előbb a Dél-Dunántúlon, Közép- és Észak-Magyarországon, majd a késő délelőtti óráktól délutánig az Alföldön is üzemeltek a talajgenerátorok; ennek köszönhetően nem alakult ki kárt okozó, nagyobb szemű jég hazákban.

A jégkármérséklő rendszer működtetése közben az Alföldön hullott jelentős mennyiségű csapadék is minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jégkármérséklőnek semmi köze sincs az aszályhoz.

Az Európa termőterületeinek már majdnem felét sújtó extrém csapadékhiány hátterében globális időjárási viszonyok állnak.

Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt több generátorkezelő kapott halálos fenyegetést, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállította a jégkármérséklő rendszert. Az alaptalan tévhitet – mely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt – a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják. A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni. A NAK közleménye szerint ezt többek között a meteorológia tudományában elismert szaktekintély, prof. dr. Geresdi István, az MTA doktora is megerősítette.

A gyakorlati tapasztalatok ugyanezt mutatják. A Dél-Dunántúli megyékben mintegy 3 évtizede zajlik jégkármérséklés, ezen időszak alatt az időjárás változatosságának megfelelően voltak csapadékos és aszályos esztendők is, mint ahogy az egyébként Közép-Európa időjárására jellemző. Idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, pedig csak április 15-től üzemel a jégkármérséklő rendszer. Továbbá 2020-ban – amikor már harmadik éve működött országos lefedettséggel a jégármérséklő –, júniusban az Alföldön a szokásos (átlagos) csapadékmennyiség három-négyszerese hullott le.