A XIX. század végéig a gazdálkodók sokfunkciós mezőgazdálkodásra törekedtek. A birtokokon helyet kaptak gabonatermelő területek, legelők, kaszálók, gyümölcsösök, erdők vagy facsoportok, valamint zöldségeskertek (pl. fás legelők gyümölcsfákkal, illetve mézelő fafajokkal, vagy mezőgazdasági táblák fasorokkal, facsoportokkal).
Az intenzív mezőgazdálkodás térhódításával ez a sokszínű tájhasználat megszűnt. A felsorolt földhasználati formák ugyan megmaradtak, de a közöttük fennálló szoros kölcsönhatások megszűntek, a külterületeken egymástól elszigetelt, nagy területű mezőgazdasági táblák alakultak ki.
Az intenzív mezőgazdasági művelés hátrányaival (tömörödött, kiélt, szennyezett, víz és szél által erodált talajok, kedvezőtlen klímaviszonyok, stb.) szembesülve több nyugat-európai, illetve mediterrán országban a gazdálkodók körében manapság újra terjed az elaprózottabb térszerkezetű, többfunkciós mezőgazdálkodás. Mivel ezekben a termelési rendszerekben a sokfunkciós használat részeként jellemzően fák, fasorok, facsoportok telepítésére is sor kerül, a termelési rendszer modern elnevezése „agrár-erdészeti rendszer” vagy „agrárerdészet” lett.
Az agrár-erdészeti rendszerek előnye a gazdálkodó oldaláról, hogy
• a hozama összességében nagyobb, mintha az egyes hasznosítási módokra elkülönülten kerülne sor (pl. 1 ha fasorokkal kombinált szántóterület hozama elérheti 0,8 ha szántó és 0,6 ha erdő együttes hozamát),
• a létesítéséhez 2009 óta jelentős összegű normatív támogatás igényelhető,
• ha telepített faegyedek száma nem haladja meg erdei fafajok esetében a 100 db/ha, illetve ezen felül gyümölcsfák esetén a 99 db/ha mértéket, akkor a terület hosszú távon is SAPS jogosult marad,
• hozzájárulhat a zöldítési feltételek teljesítéséhez.
Ami elgondolkodtató, hogy az említett előnyök mellett az agrár-erdészeti rendszerek hazánkban eddig miért nem terjedtek el nagyobb mértékben?
Kukorica vagy erdő? – Kukorica és erdő
Nincs más megoldás: leállt az autógyártással, hadiüzemként folytatja tovább a német óriáscég – annyi fegyver kell a hadseregnek A bajor Dräxlmaier és a KNDS fegyvergyártó együttműködése az iparági átrendeződés szimbólumává válik.
Itt az első botrány a Tisza-kormányban: Magyar Péter valamit elfelejtett közölni az új miniszteréről – ilyen még nem volt Magyarországon Nem mindennapi történet.
Videó: soha nem látott gépszörny jelent meg Pakson, nélküle nem épül meg az új atomerőmű – 350 tonna és 64 méter magas Folyamatosan halad a Paks II. két új blokkjának építése, és most egy jelentős emelőgép érkezett a helyszínre.
Zelenszkij ezt már nem hiszi el: Magyarország után újabb EU-tagállam fordult Ukrajna ellen, visszavonnák az uniós támogatást – "Nincs garancia, hogy megtérül" Felmondhatják a komplett biztonsági egyezményt.
Elámult a világ: Oroszország beindította a legerősebb atomerőművét, holnaptól ontja az áramot – és ez még csak a kezdet Május 1-jétől villamos energiát szállít Oroszország egységes energiarendszerébe a Kurszk–2 atomerőmű első, VVER-TOI típusú reaktorblokkja.
Úgy megrettentek a németek, hogy már vásárolni sem mernek – ez még a magyaroknak is fájni fog A német gazdaság gyötrődése hatalmas sötét árnyat borított a magyarra az elmúlt években, most pedig olyan hírek érkeztek Európa legnagyobb gazdaságából, amelyek szétzúzzák Európa reményeit.