Ahogy tavaly tavasszal, úgy szeptemberben sem lehetett vadászati céllal bejönni az országba, így a szarvasbőgési szezon lényegében a hazai vendégekre épült – mondta Szórádi Zalán, a Sokorói-Dombság déli részén található Csángota-ér Tulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere. Hozzátette, a külföldiek hiánya miatt a társaságok jelentős része kénytelen volt leakciózni az árait, hogy a belföldi bérvadászok számára vonzóak legyenek.

Így az az általános tapasztalat, hogy ősszel odamentek a magyar vadászok, ahol ár-érték arányban a leginkább megérte – jegyezte meg. Náluk egyébként a vendégek mintegy 80 százaléka Ausztriából, Németországból, Szlovákiából érkezik, az ő hiányukat nagyon megérezték most, és a pandémiából adódó vadhúsár csökkenéssel együtt mindez jelentősen közrejátszott abban, hogy az előző évhez képest 40-50 százalékos bevételkiesést realizáltak. Kiemelte, ők nem tudták megfelelő mértékben hazai vadászokkal pótolni a hiányzó külföldieket, így a vadgazdálkodási tervben meghatározott számoknak megfelelően a vadásztársasági tagok vagy a szakszemélyzet ejtette el a kilövésre ítélt állatok jelentős részét.
Szórádi Zalán kitért arra is, hogy a koronavírus mellett egy másik járvány is nehezítette a vadásztársaságok életét. Ez pedig a vaddisznók által terjesztett afrikai sertéspestis, ami miatt arra is koncentrálniuk kellett az elmúlt időszakban, hogy minél több – az előző évi teríték mintegy másfélszerese – vaddisznót ejtsenek el. Rámutatott, az afrikai sertéspestis mentési tervben előírt feladatok végrehajtásáért állami kártalanítást kaptak, ami bizonyos mértékben enyhítette a bérvadászatból és a lőtt vadból származó bevételkiesést.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Szombati József, a Dél-bakonyi Vadásztársaság elnöke is, aki elmondta, náluk is a trófeás vadnál, a gím- vagy dámszarvas vadászatnál voltak súlyosabb gondok, hiszen a korlátozások miatt akkor már nem tudtak bejönni az országba azok a külföldi vendégek, akikkel a vadásztató irodák szerződést kötöttek. A magyar vadászok viszont szép számmal érkeztek, ám még így is maradt olyan kisebb trófeasúlyú nagyvaduk, amit szerettek volna értékesíteni. Azok terítékre hozatalát végül átengedték azoknak a tagoknak, akik az elmúlt időszakban segítették a vadásztársaság életét, például vadkárelhárítással, vagy az ehhez kapcsolódó berendezések építésével, karbantartásával.
Szombati József beszélt arról is, hogy most az őzállományra is inkább a belföldi vadászok jelentkeztek, azon belül is a sportvadászok tudtak nagyobb lehetőséghez jutni, csak úgy, mint a tarvad tekintetében általában.
Az elnök hozzátette, mivel a mezőgazdaság őszi vetései már zöld takarmányt jelentenek a vadaknak, ezért vadkárelhárító, illetve megelőző vadászatokat is folyamatosan beütemeznek. Emellett egyébként a társaság a gazdákkal együttműködve dolgozik azon, hogy a veszélyeztetett területeket elektromos kerítésekkel körbekerítsék.
A nagyvázsonyi központú, 13 település területét érintő Dél-bakonyi Vadásztársaság vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a vadnak is van élettere, ezért arra kérte az autóvezetőket, hogy a szabályokat betartva közlekedjenek, így csökkentve vadgázolás veszélyét. (MW/Wurmbrandt András)