Idén szeptember végéig 9,24 milliárd forint értékben értékesített zöldségeket az áruházláncoknak a főleg a paprika- és a paradicsompiacon erős Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTész): 2,95 milliárd forint értékű volt az exportja, 1,97 milliárd forint értékű árut vett át tőlük a konzervipar, míg nagy- és kiskereskedelmi tevékenységük keretében több mint 760 millió forint értékű árut értékesítettek – mondta a termelői szervezet által szervezett sajtóbeszélgetésen Nagypéter Sándor, a DélKerTész elnöke. Ezekből az adatokból kiemelte az exportot, amelynek a tavalyi hasonló időszakhoz mért egymilliárd forintos árbevétel-növekedését nem csupán az áremelkedések, hanem a mennyiségi bővülés is az oka. Az áruházlánci értékesítés jelentőségéről pedig elmondta, hogy ez adta meg a lehetőséget a termelők folyamatos fejlődéséhez.
Az idei szezonról elmondta, hogy az időjárás a hajtatás – vagyis az üvegházi és a fólia alatti termelés – számára kedvezőbb volt, mint tavaly, ugyanis az első negyedévben a napsütéses órák száma magasabb volt. Az EU-ban egyébként is versenyelőnynek számít, hogy a régióban geotermikus energiával fűtenek, és reméli, a hazai szabályozás fenntartja ennek a lehetőségét. Az extrém nyári hőség és aszály ugyanakkor a fóliás és üvegházi termelést is befolyásolta, a besugárzás és a táplálékot kereső kártevők révén.
A termelési költségek emelkedése a zöldségtermelésben már 2021. nyár végétől elkezdődött, a műtrágyák, a növényvédő szerek, valamint a gáz és áram folyamatos drágulásával. Az orosz–ukrán háború kitörése után az áremelkedés mértéke erősödött, ezért jól tették, akik decemberben bespájzoltak inputanyagból – tette hozzá.
Ebben a környezetben fontos feladat volt a termelői jövedelmezőség megtartása. Az első tíz hónapban a tv-paprika termelői ára 40-43, a fürtös paradicsomé pedig közel 40 százalékkal emelkedett – ismertette Nagypéter Sándor. Segítette a költségemelkedések érvényesítését az árakban, hogy a holland zöldségtermelők átalakították a termelési struktúrájukat, így kora tavasszal és ősszel kisebb volt az árunyomás a piacon. Mint kiemelte,
a költségek ugyan mérséklődhetnek, de korábbi szintjükre nem térnek vissza, így el kell búcsúzni az olcsó élelmiszerektől.
A DélKerTésznél október első hetétől kötik a következő évi termelői szerződéseket, ezek alapján pedig az látszik, hogy nem csökken a termelési kedv. Nagypéter szerint a következő időszakban a termelés és értékesítés során a biztonság lesz a legfontosabb, a termelők keresik azokat a termelői közösségeket, ahol biztonságos piacot találnak – ennek megfelelően a DélKerTészhez is új termelők kívánnak csatlakozni.
A közös agrárpolitika (KAP) 2023-tól új helyzetet teremt a termelői közösségeknek is, amelyeknek október végéig kellett beadniuk egy három-hét éves operatív programot. A DélKerTész által elkészített programban szerepel, hogy ebben az időszakban összesen mintegy 17 milliárd forint értékű fejlesztést kívánnak végrehajtani. Ezek keretében automatizálják logisztikai rendszerüket, folytatják a digitalizációt, fejlesztik az informatikát, és támogatják a termelői fejlesztéseket is. Év végén várhatóan megkapja a használatba vételi engedélyt a 10,5 ezer négyzetméteres, 2,7 milliárd forintos logisztikai csarnokuk.
Kedvező, hogy a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek – az uniós és nemzeti támogatásokat is beszámítva – 72-80 százalékos, vagyis kiemelkedően magas támogatási intenzitás mellett valósíthatják meg beruházásaikat.
Ezért meg akarják győzni a kormányzatot, hogy indítson egy új „agrár-NHP” típusú programot. Ez most nagy lehetőség lenne a hazai kertészek számára, az energia- és a szállítási költségek megnövekedése ugyanis versenyhátrányt okoz a nagy nyugat-európai konkurenseinknek, ezért a fejlesztések révén a magyar termelők a régióban, sőt még Németországban is meghatározók lehetnek a frisspiaci paprika- és paradicsomtermelésben.
